Nem cseréli el részben lakott területeit egymással Komló és Mánfa önkormányzata, a hétvégén tartott helyi népszavazáson részt vett érintett lakók többsége ugyanis nem szeretné a változtatást.
Mint ismeretes, az elmúlt időszak fejlesztései tették volna indokolttá a cserét – a budafai meddőhányókra napelemparkok épülnek, ezek a területek Komló tulajdonában vannak, ám Mánfa közigazgatási területén találhatók. A határtetői zártkertekkel pedig épp ellenkező a helyzet: Komló és Mánfa 1992-ben történő szétválásakor ezeket Komlóhoz kapcsolták, így a város közigazgatási határain belülre kerültek, ám zömében Mánfa tulajdonában vannak.
A cserével Mánfa átadta volna Komlónak a napelempark-létesítéssel érintett területet, Komló pedig arról a határtetői részről mondott volna le, amelyen jelentős nagyságban Mánfa tulajdonában álló zártkertek helyezkednek el. A terv azonban a hétvégén meghiúsult: Mánfán a 4 érintett lakóból 3-an vettek részt a népszavazáson, ők kivétel nélkül egyetértettek azzal, hogy ingatlanjaikat Komló közigazgatási területéhez csatolják át. Komlón a 34 érintettből 22-en mentek el szavazni, közülük 9-en értettek egyet a területcserével, 13-an viszont ellenezték.
Mint Polics József, Komló polgármestere elmondta, a napelemparkok építését a népszavazás eredménye nem befolyásolja, Mánfával folytatódnak az egyeztetések, keresve a megoldásokat a két önkormányzat közti megállapodásra.
– A területcserét nem támogató komlói szavazók minden bizonnyal érzelmi alapon döntöttek, ragaszkodnak a városhoz, nem szeretnének egy kisebb költségvetésű településhez tartozni – véli a polgármester. – Pedig a változás a közigazgatási határokat és tulajdonviszonyokat rendezetté tette volna, és ez az érintett lakók számára semmilyen hátrányt nem jelentene – a népszavazás eredménye azt mutatja, hogy mindezt nem sikerült megfelelően kommunikálni.
Lehetne ismétlés, de csak egy év múlva
Ha a hétvégén tartott voksoláson a területcserével egyetértettek volna a szavazók, a konkrét változások akkor is csak a jövő évi helyhatósági választásokat követően léphettek volna életbe. A vonatkozó jogszabály értelmében ugyanis lakott területrész átadása csak az önkormányzati általános választás napjával történhet. Egy éven belül ugyanebben a témában nem lehet helyi népszavazást kiírni – ha tehát a voksolást jövőre megismételnék, és esetleg akkor a területcserére rábólintanának a lakók, akkor az legkorábban a 2024. évi önkormányzati választásokat követően valósulhatna meg a gyakorlatban.