Ha beismerjük, ha nem, nálunk is még mindig az élvonalbeli labdarúgó-mérkőzések a legnépszerűbb, leginkább látogatott, követett sportesemények. A másodosztály megerősödésével pedig az ottani nézőszámok is alaposan megizmosodtak.

A fociról az is elmondható, hogy a szurkolók körében a legtöbb érzelmet, indulatot gerjeszti.

A drukkerek kedvenc csapatuk szinte minden rezdülésére kíváncsiak. Nem véletlen, hogy a sporttévék adásaiban a meccsértékelések és a bajnoki összefoglalók vezetik a nézettségi listákat. Ez a tény nemcsak a honi pontvadászatra igaz, hanem a nagy, európai futballbajnokságokra is, úgymint az angol, a spanyol, a német vagy az olasz. Sőt, egy ideje ide sorolják a francia első osztály közvetítéseit is. Így mi pontosan tudjuk, hogy mit jelent a Góóól!, a külföldi fociimádók pedig, hogy mikor kezdődik a tévében a Háromoroszlán, a Csizmaszár vagy a Szélkakas…

Nekem azért akadnak fenntartásaim. Ám mielőtt erre rátérnék, hadd írjak le egy kisebb vargabetűt. Szinte valamennyi szurkoló őriz – elsősorban jó – emlékeket a saját kedvenceiről. A Fradi-drukkerek évkönyvének második lapján biztosan ott szerepel a zöld-fehérek Bajnokok Ligája-bemutatkozása Svájcban. Mivel az első lapon minden bizonnyal az 1965-ös VVK-győzelem szerepel, illetve a Császár, Albert Flórián aranylabdája. A fehérváriak sem feledik a Real Madrid elleni UEFA-kupa-döntőt, és Tatabányán sem, hogy miként fektette a Bányász két vállra a spanyol királyi gárdát. Az ilyen sikerek egyetemesnek nevezhetők, hiszen minden magyar – klubhovatartozás nélkül – büszke lehet rájuk. Ezeknek a sikereknek a lekicsinylése bántja a szurkolókat. És nehogy azt higgyük, hogy ez az érzés a külföldi kedvencek esetében más lenne. Éppen ezért volt számomra furcsa, hogy két egykori remek focista mennyire különböző módon értékelte például a Premier League első fordulójának legizgalmasabb mérkőzését, amelyen a bajnok Liverpool az újonc Leedset fogadta. Amíg az egyik szakértő áradozott a hét gólt hozó találkozóról és az újonc helytállásáról, addig a másik gyakorlatilag végigfanyalogta az egész összefoglalót. Azzal nincs gond, hogy kinek mi tetszik. Legfeljebb a szakértés kérdőjelezhető meg, mivel jóformán a teljes angol sportsajtó az egekig magasztalta a 4–3-as Pool-győzelemmel végződött összecsapást. Gondolom, ez az itthoni kritika az itthoni Leeds- és Liverpool-drukkereket bántotta a legjobban.

Engem is, hiszen majd negyven éve a Poolért szorítok.