Az élvonalbeli labdarúgó-bajnokság legutóbbi fordulójában a paksi Hahn János sportnapilapunk tudósítójától tízes osztályzatot kapott. Ilyen magas érdemjegyet legutoljára kilenc esztendővel ezelőtt osztottak ki futballistának.

A Nemzeti Sportnál ötvenhárom évvel ezelőtt „találták ki”, hogy a bajnoki mérkőzések után – egytől tízig, a teljesítményektől függően – osztályozni fogják a játékosokat. Már majdnem öt éve tartott ez a „hagyomány”, amikor valaki először érdemelte ki a legjobb jegyet. A futballbarátok bizonyára még emlékeznek a Ferencváros ikonikus védőjére, Páncsics Miklósra, ő volt az első a sorban.

Hahn János mindössze a 26. ebben az előkelő klubban. Mondhatnánk, nagyjából kétévente adnak a tollforgatók tízest, de ez csak átlagban állja meg a helyét. Hogy miért? Mert korábban talán jobb volt a honi foci… Bár ezt nem az én tisztem eldönteni.

Mindenesetre érdemes és tanulságos is átböngészni ezt a listát. Hiszen az elmúlt évtizedek ismert és kevésbé ismert kiválóságai egyaránt szerepelnek rajta. Néhány érdekességre magam is felfigyeltem.

Eddig öt kapus produkcióját ismerték el a legmagasabb osztályzattal, és mindössze egyetlen labdarúgó akad, aki kétszer is kiérdemelte.

Ő a kivételes képességű Nyilasi Tibor.

Erről jutott eszembe Kiprich József (Kipu), a Tatabánya és a válogatott klasszisának a tízese. Az 1987–88-as pontvadászat elején jártak a csapatok, amikor a Bányász a címvédő MTK-hoz látogatott. Kipu a Hungária körúton őrületbe kergette a fővárosi csapatot. Úgy cikázott át a hazaiak védelmén, hogy a futballistáik csak lestek. Azon a meccsen két gólt szerzett és három gólpasszt adott. De olyat, hogy a csapattársának csak be kellett pöccintenie a labdát a hálóba. Amikor Kipu lejött a pályáról, a teljes publikum vastapsa kísérte le. A sportnapilap szuperlatívuszokban írt a tatabányai srác teljesítményéről, és tízesre osztályozta a játékát. Szívesen írnám, hogy telt-múlt az idő, ám ezzel szemben egy héttel később a Debrecen látogatott a Bányászhoz. Ezen a találkozón Kiprich hármat vágott, miközben újabb három gólpasszt osztott ki. A sportújságban viszont most „csak” kilencest kapott. Bizonyára a helyi tudósító megijedt attól a lehetőségtől vagy felelősségtől, hogy újra tízest adjon a csatárnak. Méghozzá egy hét leforgása alatt másodszor… Na ne, erre még nem volt példa – gondolhatta. És igaza volt, mert azóta sincs. De ez kizárólag az újságírón múlott…