A kapitány jövő héten szűkíti a keretét, a létszámcsökkentés után a tervek szerint 22 mezőnyjátékos és négy kapus marad a csapatban. Reméljük, Pávkovics is köztük lesz, aki, ha pályára lép – tudomásunk szerint –, az első mohácsi születésű válogatott labdarúgó lesz. A védőjátékos lapunknak korábban adott nyilatkozatában elmondta, négyévesen kezdett ismerkedni a sportággal.
– Mohácson kezdtem el focizni Sas Lászlónál, majd a Mohácsi Torna Egylet keretein belül, Horváth Egon keze alá kerültem. Viszonylag hamar, már tizenegy évesen eligazoltam a PVSK-hoz, majd fél év után a PMFC-hez kerültem.
Ott aztán rendre nála két-három évvel idősebbek között kapott lehetőséget és nagyon sokat fejlődött két év alatt: ekkor már egyre többször megfordult a korosztályos válogatottban is, s felfigyelt rá az MTK.
– 2011 nyarán kerültem az ország első és szerintem a legjobb akadémiájára. Nagyon jó körülmények között, rendkívül magas színvonalon, kiváló szakmai stábbal dolgozhattam. Nagyon nagy köszönettel tartozom a Sándor Károly Labdarúgó Akadémiának.
Az akadémiai évek után ismét visszatért Pécsre, ahol először a PMFC U21-es csapatának, majd sok munka és szorgalom árán az NB I.-es felnőtt keretének tagja lett. Végigjárta a ranglétrát, kezdetben még csak a kupamérkőzéseken kapott lehetőséget, majd 2015-ben, a szezon végén a bajnokságban is pályára küldte Robert Jarni. Egyben ez volt az utolsó meccse is a PMFC színeiben – mint az ismert, a csapatot kizárták.
Következett az Újpest, onnan került a DVSC-hez. A Loki honlapjának akkor azt nyilatkozta, ezzel nagy álma vált valóra.
– Mindössze tizenkét éves voltam, amikor a Debrecen bejutott a Bajnokok Ligája csoportkörébe. Akkor szerettem meg a Lokit. Emlékszem, a tévében néztem az egyik BL-meccsét, és akkor tettem egy olyan kijelentést anyukámnak, hogy én egyszer ebben a csapatban fogok játszani.