Az RMDSZ EP-képviselője, az ügy európai parlamenti jelentéstevője a Székely Nemzeti Tanács aláírásgyűjtése kapcsán elmondta: míg a Kárpát-medencében a székelyföldi autonómia egyértelmű, addig Magyarország határaitól nyugatabbra más hívószót kell találni.
A politikus arról is beszélt a Magyar Nemzetnek: a Minority SafePack és a nemzeti régiós projekt kiegészítik egymást.
Az uniós bizottság a jövő héten előáll a tervezettel, amely módosítaná az európai polgári kezdeményezésekre vonatkozó rendeletet, mégpedig úgy, hogy a rendkívüli helyzetre való tekintettel kitolja azok határidejét. A már módosított rendelet hatályba lépését követően a Székely Nemzeti Tanács újra aláírásgyűjtésbe kezdhet.
Úgy gondolom, hogy legalább három-négy hónapnyi idő áll majd rendelkezésre, hogy sikerre vigyék a kezdeményezést – erősítette meg a Magyar Nemzetnek Vincze Loránt, az RMDSZ európai parlamenti képviselője, aki az uniós polgári polgári kezdeményezések európai parlamenti jelentéstevője is.
Utóbbi minőségében a politikus már március 17-én kérte a bizottságtól, hogy a testület hozzon méltányos döntést, és a járványhelyzetre való tekintettel határozzon a zajló kezdeményezések halasztásról.
Miután a bizottság előáll a tervezettel, az Európai Parlament, majd az uniós tanács dönt róla, és csak ezt követően emelkedik törvényerőre. Mindenesetre vonatkozni fog az időközben érintett összes aláírásgyűjtésre, így a Székely Nemzeti Tanácséra (SZNT) is – magyarázta a Magyar Nemzetnek Vincze Lóránt az elkövetkező jogi lépéseket.
Az EP-képviselő a Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának elnökeként már sikerre vezetett egy kisebbségvédelmi kezdeményezést, a Minority SafePacket.
Az elnök bízik abban, hogy folytatódhat az aláírásgyűjtés
A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke bízik abban, hogy május közepén döntés születik arról: egy „pótlólagos időben” újra elindulhat az európai nemzeti régiók védelmében indított uniós aláírásgyűjtés.
Izsák Balázs az M1 aktuális csatorna vasárnap esti műsorában arról beszélt: bár összegyűlt az egymillió aláírás, a szükséges hét uniós ország közül csak három – Magyarország, Románia és Szlovákia – lépte át a küszöböt.
Elmondta: most az Európai Bizottság döntésére várnak a hosszabbításról. Azért kérelmezték, hogy folytatódhasson a kezdeményezés, mert a koronavírus-járvány miatt nemcsak a papíralapú gyűjtés, de a más országokkal való kapcsolattartás is nehézzé vált számukra.
Az európai polgári kezdeményezéshez szükséges aláírásokat egy évig lehet gyűjteni, de ezúttal legalább két hónapot vesztettek a járvány miatt – mondta.
Izsák Balázs hangsúlyozta, ha újraindul a gyűjtés, a területi reprezentativitás érdekében külön hangsúlyt fektetnek majd négy-öt-hat európai uniós országra, de további aláírásra buzdított ott is, ahol már megvan a kellő számú aláírás.
Abban vagyunk érdekeltek, hogy ne csak a minimális küszöböt teljesítsük, hanem álljon a kezdeményezés mögött legalább kétmillió ember, mert nem mindegy, hogy az európai uniós polgároknak mekkora tömege hitelesíti ezt a kezdeményezést – emelte ki.
Több ezer aláírás veszhetett el akkor, amikor leállt a nemzeti régiókról szóló polgári kezdeményezés weboldala, ezért Izsák Balázs szerint az Európai Bizottságnak viselnie kell a felelősséget. Átláthatatlannak nevezte azt, hogy miért ilyen alacsony színvonalú a technikai szolgáltatás.
Hozzátette, ezt ki kell vizsgálni, ezért konzultálnak az ügyvédjükkel arról, hogy mit tehetnek, és annak megfelelően kezdeményeznek esetleg eljárást.
A projekt a nemzeti, etnikai és nyelvi kisebbségvédelem szempontjait látná viszont az uniós jogban. A Minority SafePack jóval az SZNT aláírásgyűjtése előtt jár, ugyanis idén februárban már az Európai Bizottság előtt is debütált, miután tizenegy uniós tagállamban több, mint 1,2 millió támogatói nyilatkozatot szerzett.
Elsőre talán fura lehetett, hogy jött még egy kisebbségvédelmi kezdeményezés, ami támogatást kér. Kezdetben emiatt sem sikerült ugyanolyan pörgősre venni az aláírások gyűjtését. Mi mindenesetre folyamatosan azon vagyunk, hogy hangsúlyozzuk: a két kezdeményezés kiegészíti egymást, és a nemzeti régiós projekt javaslatai erősítik mindazt, ami a Minority SafePackben a kultúra és nyelvhasználat terén már szerepel. Az Európai Uniónak mindezt úgy kell értelmeznie, hogy igenis hatalmas a nyomás az őshonos kisebbségeken – mondta Vincze Lóránt, számszerűsítve is az elképzeléseit.
Ha végül sikerülne összegyűjteni kétmillió aláírást, az egy nagyon fontos üzenet lenne a polgárok részéről. Jómagam európai parlamenti képviselőként segítek, illetve az RMDSZ is megad minden támogatást a nemzeti régiós kezdeményezéshez
– hangoztatta.
A lap kérdésére, hogy pontosan mi az a plusz, ami kellhet még ahhoz, hogy további négy uniós tagállamban is sikeres legyen a mostani aláírásgyűjtés, az EP-képviselő a Minority SafePack során szerzett tapasztalataira hivatkozott, miszerint igazán európaivá kell tenni a projektet.
A Kárpát-medencében a székelyföldi autonómia hívószó, így természetes, hogy itt nagyon is sikeres volt a kampány. Ugyanakkor Magyarország határaitól nyugatabbra más hívószót kell találni. Több régiónak kell értékessé tenni a kezdeményezést. Érveket kell találni, hogy nekik miért előnyös beállniuk az ügy mögé. Kiépült és jó kapcsolatrendszerünk van a különböző közösségekkel Európában, így azt gondolom, hogy a bizottsági döntés, a hosszabbítás majd lehetővé teszi, hogy az SZNT is elérje a szükséges küszöböt – szögezte le.
Arról, hogy az EU-ban miként értékelik, hogy a kisebbségvédelmi ügyek folyamatosan terítéken vannak, a politikus úgy vélekedett: uniós szinten is látható, hogy valójában rendezetlen a kisebbségek helyzete a tagállamokban, amelyen változtatni kell.
