Az ülésen az Országgyűlés megkezdte a Nemzeti önazonosság védelméről szóló, kormánypárti képviselők által benyújtott politikai nyilatkozatról szóló vitát. Ez többek között kimondja, hogy
a nemzeti sokszínűség nem veszélyforrás, hanem erőforrás, valamennyi nemzeti állam minden polgára és azok közösségei számára el kell ismerni a nemzeti önazonossághoz való jogot, azaz lehetővé kell tenni számukra, hogy elődeik anyanyelvét, kultúráját és szülőföldjük otthonosságát mindannyian megörökölhessék, és mindezt továbbadhassák az utódaiknak
– írja tudósításában az Origo.
Az első világháború utáni béke jogfosztást jelentett a más államok fennhatósága alá került magyarok számára, áll a szövegben, de ők „úgy maradtak hűségesek szülőföldjükhöz és a magyar nemzethez, hogy mindeközben lojális és értékteremtő polgáraivá és közösségeivé váltak azon országoknak, amelyekben élnek”.
Mindig békésen harcoltak jogaikért, mégis még ma is gyakran találkoznak hátrányos megkülönböztetéssel és megalázással.
A nyilatkozatban az Európai Bizottságot pedig arra hívják fel, hogy „az uniós tagállamokban számbeli kisebbségben élő őshonos nemzeti közösségek több mint ötvenmillió tagjára tekintettel kezdeményezze erről kötelező érvényű uniós jogszabály megalkotását”.
Hazánkat sújtotta leginkább a győztesek akarata
100 évvel ezelőtt csak Magyarország létét vonták kétségbe, de ma már bizonyos erők minden nemzet létét megkérdőjelezhetőnek látják – mutatott rá Kövér László az ülésen elmondott felszólalásában, amelyet ide kattintva olvashat el.
Áder János az ülésen elmondott beszédében, amelyet ide kattintva olvashat el, kiemelte, hogy az első világháború vesztesei közül Magyarországot sújtotta a legjobban a győztesek akarata. Hazánk sorsáról nem 1920-ban, hanem jóval korábban, sunyi háttértárgyalásokon döntöttek – mondta az államfő, aki azt kérdezte, békét hozott-e Trianon, segítette-e a térség fejlődését, csökkentette-e az etnikai feszültséget? Szerinte a válasz mindezekre: nem.
Az emlékülés videóját itt nézheti meg:
Borítókép: A trianoni békeszerződés aláírásának századik évfordulója alkalmából tartott emlékülés résztvevői az Országházban 2020. június 4-én