Benkő Erika RMDSZ-es képviselő a Magyar Nemzetnek elmondta, egy-két szélsőséges hozzászólást leszámítva, a törvényhozási vita hangneme nem volt túlzottan magyarellenes. Több szónok kiemelte, hogy a döntés kapcsán nincs szó kisebbségellenességről, az esemény történelmi jelentőségét kívánják megerősíteni. Benkő Erika ugyanakkor teljesen szükségtelennek nevezte a törvényt, szerinte a jövőre kell koncentrálni a múltidézés helyett. Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke parlamenti felszólalásában egyebek mellett elmondta:
még nem ért véget az a versengés, amelyet három héttel ezelőtt indított Klaus Iohannis államfő, és amelynek kapcsán a képviselők többsége azt hiszi, hogy a magyarellenesség felmutatásával meg is oldották Románia problémáit.
Illyés Gergely politológus a lap megkeresésére arra emlékeztetett, hogy a törvényt a Szociáldemokrata Párt két markáns politikusa, Titus Corlățean és Șerban Nicolae kezdeményezte, valószínűsíthető, hogy az előbbi az értelmi szerző. Corlățean korábban is tett magyar- és Magyarország-ellenes nyilatkozatokat, ezzel a törvénnyel pedig minden bizonnyal arra kívánt reagálni, hogy Magyarország a nemzeti összetartozás évének nyilvánította 2020-at.
– A jelenlegi román külügyminiszterhez, Bogdan Aurescuhoz hasonlóan
annak a román diplomáciai iskolának a terméke Corlățean is, amely szerint Budapest minden olyan megnyilvánulása, amely a határon túli magyarok melletti kiállásként értelmezhető, valójában revizionizmus, ezért elítélendő
– fogalmazott a Nemzetpolitikai Kutatóintézet munkatársa. Mint hangsúlyozta, az elmúlt hetek eseményeinek tükrében ennek a javaslatnak az elfogadása kapóra jön a Klaus Johannis által magyarbarátsággal vádolt Szociáldemokrata Pártnak, hiszen ezzel bizonyítják „kellően jó románságukat”.
– Az egész román politikai osztály hitet tett amellett, hogy Románia számára Erdély Romániához való csatolásának napja ünnepnap. Az érdekes, hogy a román nemzeti kánonban az 1918-as gyulafehérvári nagygyűlés jelentette Erdély Romániához való csatolásának napját, a trianoni szerződés jelentőségét kevés román ismeri. A kettő között a fő különbség: a nép akarata vagy a nagyhatalmak döntése vezetett-e Erdély „megszerzéséhez”?
– hangsúlyozta Illyés Gergely.