„Párthovatartozástól függetlenül erre kérem képviselőtársaimat is ” – mondta a kormányfő, aki az előzőleg, a koronavírus-fertőzés elleni védekezésért felelős operatív törzs online sajtótájékoztatóján közölt részleteket ismertette a plenáris ülésen is.
Orbán Viktor a parlamentben is hangsúlyozta az együttműködés jelentőségét, kiemelte, „az előttünk álló időszak nehéz lesz”, mindenkitől erőfeszítéseket követel, de azért érdemes vállalni ezeket, mert így „emberéleteket menthetünk meg”. „És minél többen működünk együtt, annál több életet tudunk megmenteni” – hangoztatta.
Ez most olyan feladat, amit egyedül senki sem oldhat meg. Mindenkinek felelőssége van, mindenkinek hozzá kell, hozzá kellene tennie a magáét
– fogalmazott.
„A politikai viták, a széthúzás helyett elérkezett az összefogás ideje. Párthovatartozástól függetlenül erre kérem képviselőtársaimat is”- mondta.
Orbán Viktor kifejtette: a koronavírus Ázsiában tört ki, de Európába is behurcolták, ami a mai világkorszakban aligha volt elkerülhető.
A vírusnak ma nincs ellenszere, bár azt az egész világon elszántan keresik, és Magyarország is hozzájárul ehhez az erőfeszítéshez – tette hozzá, jelezve ugyanakkor, így sem várható, hogy a vakcina a közeljövőben elérhető lesz.
„Mi, magyarok úgy döntöttünk, hogy a vakcinára való várakozás helyett felvesszük küzdelmet a vírus terjedésével szemben”
– jelentette ki a miniszterelnök.
A dolgok szokásos rendjében nem lett volna lehetséges megszervezni a „kollektív önvédelmet”. Ez, valamint a fertőzés ütemének lassítása, a veszélyeztetettek megvédése, a megfelelő ellátás biztosítása, a gazdasági következmények enyhítése és a lebénuló gazdaság újraindítása nem lett volna lehetséges a békeidőben érvényes szabályok mellett – mondta. Úgy fogalmazott: most mindenkinek ki kell lépnie a komfortzónájából, most egy ideig másképpen kell dolgoznia, viselkednie, szerveznie az életét. Ezért vezették be a veszélyhelyzeti jogrendet is, ami eszközöket ad a kormánynak, hogy megszervezze Magyarország önvédelmét – közölte, hozzátéve, hogy a védekezés négy – katonai, rendőri, egészségügyi és gazdasági – vonalon zajlik.
Arról is beszélt, hogy a koronavírus-járvány elleni védekezés hosszú lesz, nagyon sok eszközre lesz szükség, és „még nagyon az elején vagyunk”. Az operatív törzstől ezért fegyelmezett és ésszerű készletgazdálkodást vár el a kormányfő. Hozzátette: a vírus elleni védekezéshez szükséges eszközökből és felszerelésekből nyugaton hiány van, elérhető segítség ma csak keleten található, ott „óriási tételeket kötöttünk le”, a szállítmányok folyamatosan érkeznek. Több mint tíz repülőgép teljesít szolgálatot – tudatta.
Orbán Viktor megköszönte az egészségügyi dolgozók eddig munkáját, azt mondta róluk, „kiérdemelték mindannyiunk nagyrabecsülését”.
Az egészségügyi védekezéssel kapcsolatban közölte, hogy 1,5 millió orvosi maszk van az országban, napi 25 ezret gyártanak belőle, és ha minden jól megy, ez felfut napi 80 ezerre. Orvosi szolgálatra 24 643-an vezényelhetők – tette hozzá.
Arról is tájékoztatott, hogy a bevethető egyenruhások – akik 65 év alattiak – 70 275-en vannak, az önkéntesek – köztük a polgárőrök – 46 573-an. A katonai védekezésről szólva kiemelte, hogy a katonák emelt szinten vesznek részt a határvédelemben. Közlése szerint 23 950 hivatásos katona van, 9381 tartalékos áll rendelkezésre, és van 10 649 olyan katona, aki öt éven belül szerelt le. Mindösszesen 139 684 embert tudnak igénybe venni rendfenntartásra. Ha baj van, ezzel gazdálkodhatnak – mondta a miniszterelnök.
Kitért arra is, hogy „az emberség erkölcsi parancsa még ilyen nehéz körülmények közepette is iránytű marad, a szomszédainkat pedig barátainkká is akarjuk tenni. Így most is számíthatnak ránk. Ha most együtt harcolunk, később fegyverbarátok lehetünk” – fogalmazott Orbán Viktor, hozzátéve: a románoktól garanciákat kért, amilyen ütemben ők beengedik a Magyarországról érkezőket, olyan ütemben engedjük át az osztrák-magyar határon a Románia felé tartókat. A rendőrök ezt a „zsilipelést” eddig sikeresen megoldották – értékelt a kormányfő.
Kiemelte továbbá: a gazdasági intézkedések első feladata a gazdaság lassulásának mérséklése, ezeket újabbak követik majd, mert újabb intézkedések kellenek a gazdaság újraindításához.
A kormányfő felszólalásában ismertette az elmúlt héten hozott gazdasági intézkedéseket, valamint azokat, amelyeket hétfő délelőtt jelentett be. A hiteltörlesztési moratóriummal kapcsolatban kiemelte, hogy a bankok nem maradnak támasz nélkül, nekik a jegybank biztosítja a szükséges likviditást erre az évre, „a biztonságos banküzem feltételei garantálva vannak”. A pénzintézeteknek is nehéz lesz, de most nekik is segíteniük kell – jegyezte meg.
Orbán Viktor közölte: a gazdaságban az a legfontosabb, hogy megvédjék az emberek munkahelyét, és hogy azok, akik elveszítik az állásukat, mielőbb újat találjanak. Hasonló volt a helyzet 2010 után is, akkor sikerült megoldani a helyzetet, és most is sikerülni fog – mondta.
Az ellenzék elutasítja a javaslatot
Az ellenzéki frakciók azonban egyöntetűen elutasították a veszélyhelyzet meghosszabbításáról szóló törvény megszavazását.
A Magyar Nemzet tudósítása alapján Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke leszögezte, bár tudomásul vette a kormányfő beszámolóját, s egyetért a nemzeti egységben, de nem támogatja a veszélyhelyzet meghosszabbítását. Szabó Tímea, a Párbeszéd frakcióvezetője arról beszélt, hogy több olyan javaslatuk is volt, amiket a kormány megfogadott. A politikus kevesellte az adó-és járulékelengedést, és készpénzt osztanának. Szabó is bejelentette, hogy ők sem szavazzák meg a veszélyhelyzet meghosszabbítását.
Keresztes László Lóránt, az LMP frakcióvezetője vázolta, hogy ők sem támogatják a veszélyhelyzet meghosszabbításáról szóló törvényt, mint ahogy Tóth Bertalan, az MSZP frakcióvezetője is ugyanezt mondta. Hozzájuk csatlakozott Jakab Péter, a Jobbik frakcióvezetője is , aki a törvényjavaslatot támadta, és közölte, hogy ők sem szavazzák meg azt.
Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője az Origo tudósítása szerint elmondta, hogy a mostani kormány volt az, amely fejlődő pályára állította a gazdaságot 2010 után. Csak azok tudják kezelni ezt a helyzetet, akik már bizonyítottak –
közölte Harrach Péter. Közölte, hogy pártja támogatja a veszélyhelyzet meghosszabbítását.
Kocsis Máté: most ne sarkítsuk a különbségeket
Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője köszönetet mondott a koronavírus elleni védekezésben részt vevő összes embernek. „A neheze még előttünk van” – tette hozzá. Ne most sarkítsuk ki a köztünk lévő különbségeket„ – mondta a politikus. Sok hétpárti egyeztetés volt, ezek jó hangulatú egyeztetések voltak – tette hozzá. Elmondta, hogy nem érti, hogy mi történt a korábbi találkozókhoz képest, és miért változott az ellenzék véleménye.
Kocsis Máté arról is beszélt, hogy a parlament 4/5-e kell ahhoz, hogy a koronavírus-törvényről. ”Szeretnénk Önökkel közösen dönteni„ – tette hozzá. ”Ha politikai bizalmi kérdés marad ez, akkor ez velünk is marad„ – mondta. Kocsis szerint az ellenzék abban is segítheti a kormányt, ha nem szavaznak. A Fidesz frakcióvezetője közölte, hogy nincs semmilyen korlátlan hatalom a törvény esetében, ne csapják be az embereket.
Orbán Viktor: az ellenzék nélkül is meg fogjuk oldani a válságot
Orbán Viktor viszonválaszában közölte, a kormány vissza akarja adni a jogot a parlamentnek, hogy bármikor visszavehesse a kormánytól a döntési jogköröket. Nem arról beszélünk, hogy 90 nap múlva összeülünk, és megvitatjuk, hogy vége-e a járványnak – mondta a kormányfő.
A célunk, hogy elhúzzuk a járvány idejét, meg kell tervezni a terjedés útvonalát, és egyetlen pillanatra se mondja fel a szolgálatot az egészségügy működése.
”Nem három hónapos felhatalmazást akarunk, ha a törvényt elfogadták, akkor bármikor vissza lehet venni a kormánytól a jogokat„
-mondta
Orbán Viktor szólt arról is, hogy a magyar ellenzék eddig mindig azt mondta, hogy Magyarország nem jogállam, most meg azért küzd, hogy maradjon a jelenlegi helyzet. A kormányfő szerint nem szabad lekicsinyelni az eddigi intézkedéseket, és nem szabad kétségbe vonni sem.
A miniszterelnök elmondta, hogy az ellenzék nélkül is meg fogják oldani ez a válságot. Szólt arról is, hogy Európában a magyar kormány az elsők között hirdette ki a veszélyhelyzetet.
