Az ellenállás többé nem folyhat a hagyományos keretek között – egyebek mellett ezt a megállapítást tette Gábor György vallásfilozófus nemrég a 444.hu-n megjelent Diktatúra és „kompromisszum” című írásában. A liberális, Soros György alapítványai által is támogatott portálon virító írás olyan, mintha Gábor már elkészült volna azzal az ellenzéki értelmezési kerettel, amiről állítólag még csak most kezdődnek egyeztetések kormányellenes értelmiségiek között – írja a Magyar Nemzet.
Mint ismert, Gábort Gyurcsány Ferenc kérte fel, hogy készítse el a 2022-es választásra való felkészülés „szellemi alapjait és keretrendszerét”, és egy tucatnyi, de névtelenségbe burkolózó „kiváló szakember” már csatlakozott a filozófushoz. Mindezt Gábor a napokban jelentette be az ATV-ben.
A DK elnökének házi filozófusa az említett cikkben a jelenlegi politikai rendszerről megállapította, hogy „2010 óta egy diktatúra jött létre hazánkban”. Dolgozatában továbbá azt is kifejti: „Diktátorokkal, egyeduralkodókkal történő »dialógus« (…) súlyos károkat előidéző kontraproduktív vállalkozás: több mint bűn, súlyos politikai hiba.”
Gyurcsány filozófusa az írása végén azt is aláhúzza: „Az ellenállás többé nem folyhat a hagyományos keretek között: minden megtámadott intézmény a demokráciáért és a szabadságért küzd, a szakpolitikai ellenállás korszakának vége.” Bármit is dolgoznak ki konkrétan a DK elnökének és a teljes ellenzéknek ezek után Gáborék, úgy tűnik, a radikális eszközök megengedhetőségét is sugalmazó eszmei alapvetés már elkészült.
Hogy ki lehet az a tíz-tizenkét gondolkodó, aki Gábort segíteni fogja a munkában, arról egyelőre csak találgatni lehet. Mindenesetre nem okozna nagy meglepetést, ha a gyakran Gyurcsány érdekében ügyködő Bitó-szalon köréből találkoznánk egy-két ismerős névvel. Az sem vad elképzelés, hogy Gábor dolgozatának szerzőtársa, Kardos András esztéta, kritikus, a Lukács Archívum volt munkatársa is felbukkanhat az ellenzéki agytrösztben. Mint ismert: Kardos is részt vett azokban a szocialista–liberális kormány alatt lefolytatott tudományos pályázatokban, amelyek során körülbelül félmilliárd forintnyi közpénzt osztottak szét balliberális, az akkori hatalommal barátkozó filozófusok között. A „filozófusbotrányként” elhíresült ügyben Kardos és Gábor mellett Vajda Mihály, valamint Radnóti Sándor neve is felmerült, akik nem mellesleg szintén beleillenek a képbe mint az új ellenzéki ideológiát kidolgozó stáb tagjai.
Már csak az a kérdés, szánnak-e szerepet Gyurcsányék a Jobbiknak az új narratíva kidolgozásában vagy csak rájuk akarják erőltetni a kész terméket. Azt tudjuk, hogy Gábor György megengedő a Jobbik antiszemita ügyeivel szemben: a Magyar Nemzet megkeresésére nem kívánta kommentálni a DK által is támogatott Bíró László zsidóellenes kijelentéseit, ehelyett levélben bocsánatkérést követelt a laptól, amiért szerinte abban korábban lezsidózták őt és kollégáit. Miközben a Gyurcsánnyal fenntartott együttműködése részleteit firtató kérdést tették fel, szó nélkül letette a telefont.
Az ügyben a Magyar Nemzet megkereste a Jobbik sajtóosztályát is, hogy megkérdezze, hogyan viszonyulna a párt egy összellenzéki „értelmezési kerethez”, valamint hogy delegáltak-e már valakit Gábor György csapatába, de lapzártáig nem kaptak választ.