Michelle Bachelet jelentésében kiemelte, hogy egyes esetekben tömeges mészárlások más jogtalanságok, jogsértések történtek, amelyek kimerítik az emberiesség elleni, illetve a háborús bűntettek fogalmát.
Mint írja: felháborította, hogy megnőttek a fegyveres csoportok, valamint a katonai erők és a rendőrség arra adott válaszcsapásaik során elkövetett, az ártatlan civilek ellen érő brutális támadások száma. A szemben álló felek egyaránt követtek el súlyos jogsértéseket, gyilkosságokat szexuális erőszakcselekményeket. Ezek az esetek nem csak kifogásolhatóak, de egyben megrendítik a lakosságnak a civil hatóságokba és a hadseregbe vetett bizalmát – tette hozzá.
A dokumentum szerint az áldozatok száma erősen megnövekedett három tartományban az ország keleti részén – Ituriban, Észak-Kivúban és Dél-Kivúban – az elmúlt hónapokban. Az elterjedt cselekmények katasztrofális következményekkel jártak a civil lakosságra nézve.
A fegyveres csoportok kegyetlenkedéseket és mészárlásokat követtek el, a biztonsági erők is felelősek az emberi jogok súlyos megsértéseiért ezekben a tartományokban, akárcsak másutt az országban. Ezeknek az erőszakos cselekményeknek következtében emberek ezrei választották a menekülést.
Az ENSZ emberi jogi főbiztosságának (OHCHR) szóvivője, Marta Hurtado a dokumentumból idézve elmondta, hogy több mint négyszázezer ember kényszerült lakhelye elhagyására Észak-Kivúban, míg Dél-Kivúban idén januárja és májusa között az erőszak miatt száztízezer ember, többségében nők és gyerekek váltak földönfutóvá.
A közép-afrikai ország forrongó északkeleti felében számos fegyveres csoport rivalizál egymással a földterületek, valamint az ásványkincsek – főleg a kobalt és az arany – kitermelésének ellenőrzéséért. A térségben egyes becslések szerint 160 fegyveres csoport mintegy 20 ezer harcosa tevékenykedik.