Donald Tusk, az uniós állam- és kormányfők alkotta Európai Tanács elnöke hétfőn jelentette be, hogy az EU-ban maradó 27 tagország jóváhagyta a Brexit halasztását kezdeményező brit indítványt.
A halasztás 2020. január 31-ig terjedhet. Ugyanakkor rugalmas határidőről van szó, vagyis ha London valamelyik köztes hónapban ratifikálja a kilépés feltételrendszerét rögzítő új megállapodást, annak a hónapnak a végén is megszűnhet a brit EU-tagság.
Boris Johnson brit miniszterelnök Tusknak írt, hétfő este nyilvánosságra került levelében hangsúlyozza: a brit kormányra „akarata ellenére ráerőltetett törvény” alapján nincs más lehetősége, mint az, hogy formálisan beleegyezzen a halasztásról szóló uniós döntésbe.
Harmadszorra sem sikerült megszavaztatni az előrehozott választást
Nem sikerült elfogadtatni a londoni alsóházban az előrehozott parlamenti választásokról beterjesztett kormányzati kezdeményezést, mivel a hétfő esti szavazáson nem gyűlt össze az indítvány támogatásához szükséges, törvényben előírt kétharmados többség.
A parlament mandátumának hosszát öt évben rögzítő, 2011-ben kelt brit törvény értelmében a következő választás 2022-ben esedékes, és az ennél előbbi parlamenti választás kiírásához kétharmados támogatásra lett volna szükség az alsóházban,
a jelenlegi létszám alapján 434 voksra. A hétfő esti szavazáson azonban csak 293-an voksoltak a kormányfő indítványára.
Boris Johnson konzervatív párti miniszterelnök most kezdeményezte harmadszor az előrehozott választások kiírását azóta, hogy a parlament a kormány ellenkezésével dacolva szeptemberben elfogadott egy ellenzéki kezdeményezésű törvényjavaslatot, amely október 19-ig adott határidőt a Brexit-megállapodás parlamenti jóváhagyására. Mivel ez elmaradt, Johnsonnak ugyanezen törvény alapján kezdeményeznie kellett a Brexit halasztását az EU-nál.