A nemzetpolitikai államtitkár úgy fogalmazott: szeretnék összefogni ily módon is a nemzetet. Ennek jegyében kiemelten fontosnak tartotta a külhoni magyar média megerősítését szerte a Kárpát-medencében. Kitért a több területen nyújtott fizetés-kiegészítésre, amelyet a médiában dolgozóknak biztosítanak az egészségügyi dolgozókhoz, orvosokhoz, pedagógusokhoz hasonlóan.
Felidézte, hogy a vajdasági Pannon Rtv új székházat kapott, hasonló fejlesztések történtek a kárpátaljai Ungváron, és két-három éve támogatják a felvidéki magyar médiumokat is. Erdélyben szintén zajlanak fejlesztések – fűzte hozzá.
Korszerű médiumokra van szükség
Jelezte, a külhoni magyar médiumok „kezét” a jövőben sem kívánják elengedni, a fejlesztéseket folytatni kívánják. Hangsúlyozta: ha nem korszerűsítenek, akkor a határon túli magyarság nem a magyar rádiócsatornákat hallgatja, illetve televízióadásokat nézi majd, hanem a többségi nemzet csatornáira kapcsolnak. Ezért is fontos a korszerű médiahálózat megfelelő módon való üzemeltetése – rögzítette.
Potápi Árpád János előadásában a magyar identitás megerősítését, a magyar családok támogatását és a gazdaságfejlesztési célok megvalósítását jelölte meg kiemelt feladatként 2022-ig.
Emlékeztetett: 2010 után radikális nemzetpolitikai váltás következett be, megalkották a keretrendszert, a jogszabályi hátteret, majd 2014-től Magyarország gazdasági erősödésének köszönhetően soha nem látott mértékű fejlesztési programok indulhattak el, több száz fejlesztés valósulhatott meg.
Olyan „kegyelmi helyzet” van, amikor a magyar kormány az identitás megerősítése mellett gazdaságilag is támogatni tudja a határon túli magyar közösségeket, családokat
– fogalmazott Potápi Árpád János. Hozzátette:
azt szeretnék, ha minden területen egységes Kárpát-medencei tér alakulna ki.
Kiemelte: jól haladnak az idei tematikus év, a külhoni magyar gyermekek éve megvalósításában, újdonság, hogy Hargita megye is csatlakozott helyben a programhoz, 360 millió forintnak megfelelő lejjel. Közel 6600 babacsomagot osztottak, illetve osztanak ki – ismertette, hangsúlyozva: a magyar jövő megmaradásának kulcsa a gyermek.
Kitért arra, hogy a nemzeti jelentőségű intézményprogram keretében több mint 2700 pályázattal 5000 külhoni magyar intézmény programjainak megvalósítását segítik.
Beszámolt arról is, hogy az oktatás területén a bölcsődétől a felsőoktatásig valósulnak meg programok. Az a cél, hogy minden magyar gyermek magyar óvodába tudjon járni, akik magyar óvodát választanak, utána nagy többségben magyar iskolába járnak majd.
A diaszpóra magyarságát támogató Kőrösi Csoma Sándor programban és a szórványmagyarságot segítő Petőfi Sándor programban összesen 225 ösztöndíjas vesz részt, és 240 közösségben vannak jelen a világ számos pontján.
Beszélt arról, hogy eddig egymillió 50 ezer magyar vált közjogilag is a nemzet részévé. Az államtitkár még további néhány százezer új magyar állampolgárra számít a honosítás keretében.
Kitért arra is, hogy a Határtalanul! programban eddig 300 ezer magyarországi diák jutott el a külhoni területre, és jelenleg dolgoznak a program megújításán.
Évi 4000 tudósítás szerte a Kárpát-medencéből
Varjú Frigyes, a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. kisebbségi és külhoni főszerkesztőségének vezetője arról beszélt, hogy az „egy nemzet, egy televízió” elvet követve működik a közszolgálati média. Számukra egyaránt fontos, mi történik Kassán, Ungváron, Kolozsváron vagy Szabadkán – fogalmazott. Hozzátette: a közmédia kiterjedt tudósítói hálózattal rendelkezik a Kárpát-medence összes országában, évente közel 4000 tudósítást készítenek munkatársai. Jelezte: a külhoni magyarság a teljes hírfolyamban megjelenési lehetőséget kap.
A hagyományteremtő céllal megszervezett háromnapos médiatalálkozón mintegy 180-an, köztük 150 külhoni magyar újságíró vesz részt a Kárpát-medence minden tájáról.
Borítókép: Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára az I. Kárpát-medencei Magyar Médiatalálkozón