Brüsszelben megszületett a megállapodás, Orbán Viktor elérte, amit akart

Mint ismert, a magyar parlament múlt kedden megszavazta, hogy a magyar kormány milyen feltételekkel tárgyalhat Brüsszelben, azaz, miként támogathatja az Európai Unió koronavírus-járvány okozta gazdasági károk enyhítését célzó hitelfelvételét.

A támogatási feltételeik között szerepel, hogy a szegényebb országok nem kaphatnak kevesebb forrást, mint a gazdagok; a pénzt kizárólag a gazdaság újraindítására, a gazdasági növekedés beindítására, a munkahelyek védelmére és új munkahelyek teremtésére lehet fordítani; továbbá a forrás nem köthető össze olyan politikai és ideológiai feltételekkel, mint a jogállamiság, illetve a bevándorlás kérdésének a megítélése. Orbán Viktor miniszterelnök egy ilyen parlamenti határozattal utazott Brüsszelbe tárgyalni.

A magyar kormány álláspontja az, hogyha az uniós tagállamok közösen veszik fel a hitelt, a feltételekről is közösen kell dönteniük.

A túlzás nélkül páratlanul hosszú és nehéz tágyalás után kiderült: Magyarországot nem tudják zsarolni, mert a tárgyalások során

sikerült elérni, hogy a Magyarországnak járó pénzt politikai feltételekkel, politikai ellenőrzéssel nem kötik össze, csak és kizárólag financiális ellenőrzés lehet.

Orbán Viktornak most nem sikerült elérnie, hogy az NGO-k ne kapjanak pénzt a költségvetésből, de Magyarország ezért a célért tovább fog harcolni.

Összességében egyértelmű magyar sikerrel zárult az eredetileg két naposra tervezett, végül négy hosszú napig tartó brüsszeli csúcs: Orbán Viktor elérte, amit akart, Magyarország a tervezettnél 3 milliárd euróval többet kap, és év végéig – mint azt Angela Merkel megígérte – lezárják a 7-es cikkely szerinti eljárást.