Jeanine Ánez ideiglenes bolíviai elnök jobboldali kormánya pénteken megszakította a diplomáciai kapcsolatokat a kommunista Kubával.
„A kubai kormány következetesen ártott a bilaterális kapcsolatoknak, amelyek a kölcsönös tiszteleten, az egymás belügyeibe való be nem avatkozáson, a népek önrendelkezési jogán és az államok szuverenitásán alapulnak” – jelentette ki Yerko Núnez bolíviai elnök kabinetfőnöke.
„Ez a döntés Bruno Rodriguez kubai külügyminiszter legutóbbi kijelentései, illetve Kubának a bolíviai alkotmányos kormányzattal és demokratikus folyamattal szembeni szüntelen ellenségeskedése nyomán született” – tette hozzá Núnez.
Rodríguez nemrég puccsistának és hazugnak nevezte Jeanine Ánezt. A nyilatkozatot egy diplomáciai pengeváltás előzte meg a kubai orvosok szerepéről Bolíviában. A kubai külügyminisztérium novemberben jelentette be, hogy megszünteti az egészségügyi programot, mert állítása szerint a bolíviai konzervatív kormány lázadás szításával vádolta meg a kubai orvosokat. Ánez emellett azzal vádolta meg a havannai vezetést, hogy a kubai orvosok Bolíviában kapott keresetének 80 százalékát lefölözi.
Evo Morales baloldali elnök novemberben történt lemondatása óta a jobboldali kormány jelentős irányváltást hajtott végre a bolíviai külpolitikában. Az ország november közepén megszakította a diplomáciai kapcsolatokat a Nicolás Maduro vezette Venezuelával, és kilépett a baloldali vezetésű latin-amerikai és karibi országokat tömörítő Bolívári Szövetség a Mi Amerikánk Embereiért (ALBA) nevű kormányközi szervezetből.
La Paz ugyanakkor bejelentette csatlakozási szándékát a 14 amerikai országot tömörítő Limai Csoporthoz, amely lemondásra akarja bírni Venezuela szocialista elnökét.
Morales elnöksége idején Bolívia Venezuela és Kuba legszorosabb szövetségese volt.
A baloldali Evo Morales, aki 2006 óta állt az ország élén, november 10-én kényszerült lemondani az elnöki posztról a rendőrség és a hadsereg vezetésének nyomására azt követően, hogy az Amerikai Államok Szervezete súlyos szabálytalanságokra derített fényt az októberi elnökválasztáson, és az eredmény megsemmisítésére szólította fel La Pazt. Az október 20-i választás eredményét törölték, a Morales győzelmét megállapító volt választási bírósági tagokat őrizetbe vették, maga Morales pedig Mexikóba, majd Argentínába menekült. A május 3-i választásokon nem indulhat.