A magyar kormány megelőlegezett bizalommal, de határozott elvárásokat támaszt a hamarosan megalakuló új Európai Bizottság (EB) iránt – fogalmaz az EB-elnöki bejelentésre reagálva közleményében a Kormányzati Tájékoztatási Központ. Közölték:
a kormány bízik abban, hogy olyan új EB fog felállni, amely kiegyensúlyozottabb, józanabb uniós vezetést hoz és új korszakot nyit az unió bevándorláspolitikájában is.
A magyar emberek egyértelművé tették, azt várják az új brüsszeli vezetéstől, hogy állítsa meg a bevándorlást, védje meg a nemzetek Európáját és a keresztény kultúrát – hangsúlyozza a közlemény, kiemelve: Trócsányi László a magyar kormány biztosjelöltjeként, az új EB leendő biztosaként is ezeket az értékeket vallja.
Ezért számítunk rá, hogy Trócsányi László megválasztását az Európai Parlament bevándorláspárti erői minden erejükkel megpróbálják majd megakadályozni
– írják.
A magyar biztosjelöltnek szánt szomszédságpolitika és EU-bővítés terület az egyik legfontosabb portfólió, és lehetőség arra, hogy az Európai Unió újabb tagállamokkal erősödjön. Fontos cél a balkáni országok stabilizálása a migráció megállítása érdekében is – zárul a közlemény.
Magyarország és az EB céljai megegyeznek
Magyarország céljai egyértelműek, és azok megegyeznek az új uniós bizottságéval a Nyugat-Balkán uniós integrációját illetően – jelentette ki az EB megválasztott elnöke, Ursula von der Leyen kedden Brüsszelben, újságírói kérdésre válaszolva.
Von der Leyen hangsúlyozta, nagyon jó kapcsolatot ápol a Nyugat-Balkán országaival, amelyek uniós integrációja az új Európai Bizottság legfőbb feladatainak középpontjába kerül majd.
„Úgy gondolom, Magyarország az az ország, amely pontosan ennek megfelelően fog együttműködni”
– fogalmazott.
Ursula von der Leyen kedden ismertette, melyik biztosjelöltnek milyen feladatot szán a november elején hivatalba lépő testületben.
Trócsányi számíthat az EB-elnök támogatására
Közzétették Ursula von der Leyen levelét, amelyet Trócsányi László korábbi igazságügyi miniszternek írt.
A hatoldalas dokumentum első felében azt ismerteti, hogyan is tervezi megszervezni a testület munkáját. Mint írja, egyes jogköreit átruházza a nyolc alelnökre, akik majd egy-egy nagyobb terület munkáját fogják koordinálni, szoros együttműködésben az azokért felelős biztosokkal, illetve a testület főtitkárával, és mindegyik biztos tagja lesz legalább egy ilyen csoportnak.
Ezt követően kitért a Trócsányinak szánt portfólióra,
kulcsfontosságúnak nevezve, hogy „stabil, biztonságos és virágzó” országok vegyék körbe az Európai Uniót, ezért aktívan jelen kell lenni ezen régiókban.
Leszögezte, hogy hiteles EU-s perspektívát kell nyújtani a Nyugat-Balkán számára, ez különösen fontos most, amikor a térségben jelentősen megerősödött a külső befolyás. Meg kell kezdeni a csatlakozási tárgyalásokat Albániával és Észak-Macedóniával, továbbá fel kellene gyorsítani a strukturális és intézményi reformokat, a jogállamiságra, a gazdasági fejlődésre, a közigazgatás átalakítására, a korrupcióellenes küzdelemre és a jószomszédi viszonyra fókuszálva.
Von der Leyen Törökországgal kapcsolatban aláhúzta, bár a csatlakozási folyamat gyakorlatilag leállt, mivel Ankara folyamatosan távolodik az EU-tól, a két fél együttműködése továbbra is rendkívül fontos, például a biztonság, a migráció, a gazdaság és a kereskedelem területén.
Emellett erősíteni kell a kapcsolatokat a Keleti Partnerség hat államával, és új hosszú távú szakpolitikai célkitűzéseket kell elfogadni már a jövő év közepéig, illetve hatékonyabbá kell tenni a társulási egyezmények végrehajtását Georgiával, Moldovával és Ukrajnával.
A megválasztott elnök rámutatott: Trócsányi alapvetően Josep Borrell uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő iránymutatása alatt fog dolgozni, a szomszédság- és bővítéspolitikáért felelős főigazgatóság támogatásával.
„Várakozással tekintek a közös munka elé ebben az izgalmas és komoly próbatételekkel járó időszakban. Természetesen számíthat teljes körű személyes és politikai támogatásomra az európai parlamenti meghallgatásán és a mandátumunk során”
– zárta levelét a volt német védelmi miniszter.
Szeptember végén indulnak a meghallgatások
A bővítés- és szomszédságpolitika portfólióját eddig az osztrák Johannes Hahn tartotta kézben.
Trócsányi László magyar elődje, Navracsics Tibor oktatásért, kultúráért, ifjúságpolitikáért és sportügyért felelős biztos volt a 2014-2019-es ciklusban.
Korábban olyan értesülések láttak napvilágot a sajtóban, amelyek szerint Trócsányi a humanitárius segítségnyújtás és válságkezelés területét kaphatja, amely a szakértők szerint ennél súlytalanabb.
A meghallgatások szeptember végén kezdődnek meg az Európai Parlament (EP) illetékes szakbizottságaiban, s ezen fázisban nem számít szokatlannak egyes jelöltek vagy tárcák elutasítása, a testület végleges összetételét tükröző listáról pedig várhatólag októberben szavaz a képviselőtestület. Végül pedig az EU-országok állam-, illetve kormányfőit tömörítő Európai Tanács nevezi ki minősített többséggel a bizottságot.
Az első meghallgatás után az EP-bizottságokban a képviselők legalább kétharmados többséggel akár azonnal is jóváhagyhatják az érintettet, akik ennek hiányában azonban további kérdéseket kaphatnak írásban, vagy újra meg kell jelenniük a testület előtt, amely ez esetben végül egyszerű többséggel fogadhatja el őket.
Borítókép: Trócsányi László, a Fidesz-KDNP képviselője az Európai Parlament plenáris ülésén Strasbourgban 2019. július 16-án