A baloldali városvezetés még egy számlálót is feltett az önkormányzat hivatalos oldalára azért, hogy ezzel a kommunikációs húzással is azt erősíthesse, hogy a kormány a várossal miként „bánt el”, mert nem utalt át egy ideig 1,9 milliárd forintot a Zsolnay Örökségkezelő NKft.-nek.
Azt azonban már kevésbé hangsúlyozták, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma azért nem tette ezt meg, mert a város új igényekkel is jelentkezett. Hoppál Péter, Pécs országgyűlési képviselője október végén azonban bejelentette, hogy a kormány megadja úgy a teljes összeget az idei évre, hogy tudható, rengeteg programjuk elmaradt. Ezt követően kerestük meg a Zsolnay Örökségkezelő NKft.-t, de végül csak többkörös egyeztetés után közöltek adatokat az idei és tavalyi esztendőről, a programok számáról és a költségekről.
Mint írták, októberig idén 1137 program valósult meg, ebből 814 volt saját szervezésű – ezek összköltsége 84,6 millió forint volt. A programoknak több mint a fele (619) planetáriumi és Varázsóra-előadás volt, és tizenegy időszakos tárlatuk volt. Mindössze két fesztivált tartottak meg: a Múzeum Utca Pluszt (több, a kultúrában dolgozó szervezet összefogásával) és a Sétatéri estéket (a Pannon Filharmonikusokkal közösen).
Ehhez képest tavaly a ZSÖK különböző helyszínein 2475 programot tartottak, ebből 1647 volt a saját szervezésű – ezek összköltsége 397,6 millió forintra rúgott. Ebből 1168 planetáriumi és Varázsóra-előadás volt, 6 fesztivál és 20 időszakos kiállítás. A legnagyobb költségvetésű rendezvényeket – mint a Zsolnay Fényfesztivál, a Zsolnay Piknik, a Szamárfül Fesztivál, az Adventi Kézműves- és Mesevásár – a koronavírus miatt idén például nem tudták-tudják megrendezni – jelezte cég.
A pécsi kulturális életet meghatározó cég szerint bár idén kevesebb pénzt költöttek a különböző programokra, de „jelentős” bevételkiesésük is volt a koronavírus miatt. Arról viszont már nem tájékoztatták lapunkat, hogy az előző évhez képest ez mekkora összeget jelenthet pontosan.
A szervezetnél a kiesést a kevesebb turistával, az ideiglenesen bezárt kiállításokkal, a jegybevételek csökkenésével magyarázták, valamint azzal is, hogy több száz osztálykiránduló csoport mondta le a látogatását. Kiesést okoztak az elmaradt bérleti díjak, amelyek például fesztiválstandok-, különböző helyszínek értékesítéséből és terembérletből származnak. A koronavírussal kapcsolatos biztonsági intézkedések – a fertőtlenítőszerek, a maszkok beszerzése, vagy a többszöri takarítás, plexifalak kiépítése – is többletköltséget jelentettek – vélekedtek.
A ZSÖK-nél azt mondták, hogy a tavalyi és idei főbb kiadási költségek jellege megegyezik: bérek, üzemeltetési költség, marketing-, program- és bérleti díjból állnak össze. Ezek közül a már említett programokra, a hozzájuk tartozó marketingre, valamint az üzemeltetésre – az utóbbira nyolc százalékkal – költöttek kevesebbet, mint tavaly.
Mint az ismert, éppen idén volt 10 éve, hogy Pécs az Európa Kulturális Fővárosa címet viselhette, a legnagyobb kulturális intézmény, a Zsolnay Negyed azonban nem készült el a jeles évre, hanem csak a következő években adták át fokozatosan a nagyközönségnek. Az elmúlt években, az előző városvezetés idején viszont folyamatosan sikerült egyre több látogatót becsalogatniuk, egyre több rendezvénnyel, programmal gazdagítani a pécsi kulturális életet.
