– Örök vitatéma, hogy az emberek szórakozni vagy gondolatilag töltekezni járnak-e a színházba. Neveljen, műveljen a színház, vagy gondtalan kikapcsolódást biztosítson?
– Rázga Miklós igazgatóval közös a meggyőződésünk, hogy a Pécsi Nemzeti Színház minden pécsié, tehát minden színházi műfaj teret kell kapjon. Így magáénak érezheti a színházat az a néző is, aki szórakozni, kikapcsolódni szeretne és az is, aki mély művészi előadásokra vágyik. A határvonal nem a műfajok között húzódik, hanem a tehetséges vagy tehetségtelen előadások között.
– A Pécsi Nemzeti pár év alatt megduplázta a nézőszámot, s ma már 130 ezer nézője van évadonként. Sokan vélik úgy, elsősorban ifjúsági darabokkal, kötelező olvasmányok színpadi változataival, mesejátékokkal és zenés művekkel sikerült ezt elérni, elgondolkodtató színjátékokból viszont kevesebb lett. Mi a valóság?
– Az új PNSZ legfőbb sikere a folyamatos, magas szintű szakmai munka, ennek következménye, hogy a nézőszám megduplázódott. Tényszerűen nem igaz, hogy kevesebb „elgondolkodtató színjátékot” tűz műsorra a színház. A teátrum mindenkori repertoárjának hagyományosan szerves részét képezték a zenés művek, vígjátékok, kötelező olvasmányok színpadi változatai. A mai PNSZ elsöprő sikerű újdonságai a családi előadások. Engedjék meg az említett „sokak”, hogy a színház vezetése büszke legyen arra, hogy a pécsi gyerekek végre megtalálhatják a maguk meghatározó színházi élményeit a Pécsi Nemzeti Színházban. Tíz év komoly szakmai munka eredménye ez a nézőszám. Nem bagatellizálható.
– A legfőbb ellenérv a mai PNSZ-szel szemben, hogy míg Jordán Tamásék idején minden esztendőben volt egy vagy két pécsi darab a Pécsi Országos Színházi Találkozón, az utóbbi 8-10 évben csak három (Picasso kalandjai, A vágy villamosa és a Bányavakság) jutott a döntőbe.
– Viszolygok mindennemű színházi fesztiváltól, „megmérettetéstől”. Bűzlik a szakmapolitikától. Akkor is ezt mondom, ha volt úgy, hogy nyertese voltam. Előfordult, hogy a POSZT-válogató nem érezte szükségét megtekinteni a Pécsi Nemzeti Színház POSZT-ra javasolt előadásait. Nevetségesnek tartom, hogy fesztiválrészvételek száma hitelesítse a Pécsi Nemzeti Színház tagadhatatlanul sikeres, magas színvonalú szakmai munkáját. Megjegyzem, a három POSZT-előadás nem rossz arány.
– A Színészgép díjat legutóbb az évadban játszott 200(!) előadással nyerték meg! Mennyire lehet úgy jó színházat csinálni, ha totálisan leterheltek a színészek?
– A Pécsi Nemzeti Színházban a színészek fizetése szorosan összekapcsolódik az előadásszámmal: rengeteg előadással lehet elérni egy alig elfogadható fizetést. Dupla ekkora társulatra lenne szükség és jóval nagyobb pénzügyi támogatásra a megérdemelt bérekért. A pécsi színészek a túlterheltség ellenére szenzációs munkát végeznek.
– Tíz év távlatában miben látja a Pécsi Nemzeti igazi értékét?
– Negyedszázada rendezek színházi előadásokat, alig van olyan kőszínház, amiben ne dolgoztam volna. A Pécsi Nemzeti Színház társulata az egyik legmagasabb színvonalú, tehetségű csapat, akikkel valaha együtt dolgoztam. Otthonra találtam köztük. Szép tíz év volt. Másfelé visz az utam. Végezetül boldogságot és sok szeretetet kívánok mindenkinek Pécsen a Színház tér 1. alatt.