– Hogy indult az ifjúsági fúvószenekar?
– Azzal a céllal alakultunk 1978-ban Palotabozsokon, hogy a régi német hagyományokat felelevenítsük. Ám a községben csupán 28 zenetanuló volt, így ahol tanítottam, Somberekről és Mohácsról is kiegészült fiatalokkal. Nem szokványos fúvósegyüttes lett belőle, olykor több mint kilencvenen játszanak egyszerre.
– Kizárólag sramlit játszanak?
– Az átdolgozott popslágerektől az indulókon át a klasszikus zenéig hihetetlenül széles a repertoárunk, könnyebb lenne megmondani, hogy mi nincs benne.
– Mikor jöttek az első sikerek?
– A nyolcvanas évek elején már arany minősítést kaptunk a siklósi várfesztiválon. Aztán egymást érték a külföldi turnék a testvértelepüléseken, Sinabelkirchenben (Ausztria), Benscheimben (Németország) és Wattrelosban (Franciaország), valamint Bécstől Münchenig Ausztria és Németország több nagyvárosában, Legyelországban, Belgiumban és Spanyolországban is. Napjainkban azonban már nem egyszerű ekkora együttest fogadni, vendégül látni, így az utóbbi öt évben leginkább csak itthon léptünk fel.
– Mire a legbüszkébb a négy évtizedes zenetanári tevékenységéből?
– Hogy úgy három tucat egykori diákom játszik neves német és osztrák zenekarokban, többen a Pannon Filharmonikusok tagjai, de van olyan is, aki az Operettszínház, a Magyar Rádió zenekarában zenél. És ez az ifjúsági fúvós társaság nagyon összetartó csapat. Például a mohácsi sportcsarnokban idén a 40 éves jubileumi koncertünkön egykori és mai tagok együttesen 160-an zenéltek, többen hazajöttek erre az alkalomra Nyugat-Európából is. Érdemes egyébként megnézni az estről készült felvételt a népszerű videómegosztó csatornán Palotabozsok-Somberek-Mohács 40 éves címszó alatt.
– Évente hány fellépésük van?
– Minden szombaton délelőtt Sombereken próbálunk a művelődési házban és összességében úgy másfél tucat alkalommal szerepelünk.
– Úgy mondta, tüke mohácsi. Akkor tehát nagy horgász?
– A hobbim is a zene. Ha mégis kilépek ebből a körből, akkor a tanítványaimmal közösen teszem. Egykor fociztunk, mostanában inkább csócsózunk és pingpongozunk. Mert mi egy nagy zenész család vagyunk!
Egész életében zenét tanított
Dobos József 1954-ben született Mohácson. A Mohácsi Zeneiskolába járt, a pécsi Művészeti Szakközépiskolában érettségizett, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán diplomázott kürt szakon. Zenekarvezető, rézfúvós tanár. Negyven éven át a mohácsi zeneiskolában tanított nyugdíjazásáig. A Palotabozsok-Somberek-Mohács Ifjúsági Fúvószenekar alapítója és vezetője. Több köznevelési és közművelődési díjat kapott a megyétől, Mohácstól, Palotabozsok díszpolgára. Növendékei 42 első helyet szereztek országos versenyeken. Fia, Levente (26) kürtművésznek tanul Karlsruhében.