Laura nehezen beszél, ám mindent megért, és egy tábla segítségével bármit elmesél. Látszik rajta, hogy szeret iskolába járni, széles mosollyal bólogatott, mikor erről kérdeztem. Kedvenc órája az irodalom, sok barátja van. Elsős kora óta kerekesszékkel közlekedik. A gond, hogy az iskola nem akadálymentes.
A konduktora elmesélte, hogy alsóban ez még nem volt olyan nagy gond. A földszinten voltak, szinte mindig ugyanabban a teremben. Felsős korában viszont nehezebb lett, az órák más-más emeleten vannak, a lépcsőn pedig csak segítséggel tud közlekedni Laura.
Fokról fokra viszik fel és le. A kislánynak szerencsére jó a humorérzéke, jót nevetett, mikor ezt mesélték. Ahogy ő fogalmazott, egyszerűbb lenne, ha akadálymentes lenne az iskola, de így is meg tudják oldani a közlekedést az intézmény segítségével.
Laura most nyolcadikos, jövőre kezdi a gimnáziumot. Viszont az az iskola sem teljesen akadálymentes, ahova menni szeretne. Igaz, ott a bejárathoz vezet rámpa, de az épületen belül marad a lépcsőzés.
Nemcsak ebben a két iskolában van ez így, Lauráék megtapasztalták, hogy sok intézmény nem akadálymentes, sőt nagyon kevés az olyan, ahol ez a kérdés megoldott. Van olyan hely is, ahol bár beszereltek mozgáskorlátozott lépcsőliftet, a használata nehézkes, a kislány nem tudná egyedül megoldani.
Pedig törvény is rendelkezik a közoktatási intézmények akadálymentesítéséről. A Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetségétől megtudtuk, hogy eszerint a közoktatási intézményeknek 2011. január 1-től biztosítaniuk kell az egyenlő esélyű hozzáférést, amelynek része a fizikai környezet akadálymentesítése is. Ez a szabály jellemzően új épület kivitelezésénél, vagy egy már meglévő épület felújításánál lép életbe, ugyanakkor sok esetben előfordul, hogy az akadálymentesítés elmarad.
A meglévő iskolák akadálymentesítése kapcsán az a tapasztalat, hogy bár a vezetők és fenntartók tisztában vannak vele, hogy a határidő lejárt, az épületek jelentős része ma sem akadálymentes, de az illetékesek nem rendezik a helyzetet. Mulasztásukkal sok fogyatékos tanuló tankötelezettségének teljesítését nehezítik meg.
Zajlanak a felújítások az iskolákban
Az üggyel kapcsolatban megkerestük az intézményeket fenntartó Klebersberg Központot. Válaszukban hangsúlyozták, hogy 2017 és 2020 között az elmúlt évtizedek legnagyobb volumenű iskolafejlesztése zajlik, országszerte mintegy 800 helyszínen, 276 milliárd forint értékben valósulnak meg tornaterem, tanuszoda- és tanteremfejlesztések. A tankerületi központok fenntartásában lévő ingatlanok átalakítása, felújítása az intézményi igényeknek megfelelően és a törvényi előírások betartásával zajlik. Tájékoztattak továbbá, hogy a köznevelési intézmény közlekedőtereinek felújításával egyidejűleg a tankerületi központok a szükséges akadálymentesítést is elvégzik a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően.