Ugyanis egy kertnek (amely hozzászokott a megfelelő és rendszeres öntözéshez) elképesztő károkat tud okozni akár tíz vízmentes nap is. Lényegesen több időbe és költségbe kerül a rend helyreállítása, mint megkérni valakit az öntözésre.
Azonban öntözéskor a már elvirágzott évelőket se hanyagoljuk el, mivel a virágzásra rengeteg energiát fordítanak ilyenkor a növények, amit pótolni kell. Vagyis tápanyagokra van szükségük, amelyeknek a talajból való felvételéhez elegendő mennyiségű víz kell. A frissen ültetett évelőket a melegben többször is vízzel permetezzük, úgy biztosan megerednek. Az évente csak egyszer nyíló futórózsákról pedig a már elnyílott hajtásokat vágjuk vissza. Így az ideiek jobban tudnak fejlődni, hiszen majd ezeken fejlődnek a következő év hajtásai.
A borostyán és a japán vadszőlő néhány év alatt gyakran az egész falat befutja. A szakértők szerint sokan ilyenkor attól tartanak, hogy a kúszónövények kárt tehetnek a falban. Azonban ez tévhit, mivel ezek a növények tapadókorongjaik segítségével kapaszkodnak, és nem hatolnak be a fal réseibe. Ezen kívül, mivel a leveleik tetőcseréphez hasonlóan átfedik egymást, még védik is a falat a túlzott nedvességtől.
A vadszőlő megfelelő feltételek mellett évente akár kisebb szobányi felületeket is beboríthat. A borostyán fajtái nem nőnek ilyen gyorsan, azonban mély árnyékban ugyanolyan jól fejlődnek, mint a napsütötte helyeken.
Még ültethetünk
Másodvetésű növényeknek mindig érdemesebb rövid tenyészidejű fajtákat választanunk, olyanokat, amelyek mind az augusztusi, mind az októberi időjárást jól viselik. Érdemes ilyenkor az üres helyekre céklát ültetni, de fontos, hogy rövid tenyészidejűt válasszunk. Meglepő módon a burgonya is elültethető nyáron. A körülbelül 50 grammos, apró gumókat hűvös, nyirkos helyen egy rétegben kiterítve előcsíráztatjuk, így az elültetett gumók gyorsan ki fognak kelni.