– A távközlésben dolgozott évtizedeken át. Hogy lett ebből ősi magyar népi gyógyászat?
– Egy civil mozgalomban figyeltem fel rá, s ott tanultam meg használni a rovásjeleket is.
– Nehéz ezt megtanulni?
– Minél fiatalabb, annál könnyebb, mert kevésbé van még tele a mai világ tudásával. S abban különös, hogy itt a latin írással ellentétben minden gyakran használt hangunknak saját jele van.
– A kisdiákok hogy fogadják?
– Több iskolában is tanítottam, és a gyerekek nagyon élvezték. A tanárok viszont jó esetben eltűrik, de legtöbbször nem tudnak mit kezdeni vele. Holott még az etruszk feliratok is jól olvashatók a segítségével. Ez egy olyan jelkészlet, ahol a jelek jelképek. Az „s” például két egymásnak döntött pálcika, utalva így sátorra, süvegre, sisakra, sarokra. Így tehát nagy az összhang a tartalom és a forma között.
– Az ősi gyógymódoknak mi a titka?
– Rengeteg különleges eleme van, például az imádság, hogy Isten segítő jóságos lényét példabeszédként használják megfelelő népi környezetben. Sajnos, ilyen környezetet ma már egyre kevesebbet találni. Aztán a szemléletmód, a hasonelvűség használata.
– Hogy kell ezt a hasonelvűséget elképzelni?
– Ha a ló kólikás lesz, kötélből font csomót tesznek gyomor tájékon az oldalához, majd egy ima után nagy rántással a görcsöt széthúzzák, és a bélcsavarodás is megszűnik. Vállfájáskor az első kérdésem az, mit vállalt, vagy mit nem mostanában feladatként. A stressz és a félelem ugyanis a legtöbb testi baj alapja. A szemléletmód lényege pedig az, hogy nem választjuk el a szervesen kapcsolódó dolgokat. A nyelv mutat erre jó példát: élelemből lesz élet, s ha áll a hal a vízben, az halál.
– Ez egy végtelen világ az időben visszafelé. Kilép olykor belőle?
– Csak áttételesen. Itthon kertészkedem, persze gyógynövényeket is termesztek. Másrészt a népi gyógyászat lényege, hogy mindig kapcsolatban kell maradni az anyafölddel.
Szczeczinből Szarajevón át ért Pécsre
Szilágyi László 1963-ban született Lengyelországban, Szczeczinben (édesapja a Ganz Villamossági Művek alkalmazásában járta a környező országokat). Budapesten nőtt fel, Szarajevóban érettségizett, jól beszél szerb-horvát, vagyis „bosnyák” nyelven. A Kandó Kálmán Főiskolán diplomázott, távközlésben dolgozott évtizedeken át a MÁV-nál, a Matávnál, majd a Telekomnál. 2015 óta magánzó, népi gyógyászattal foglalkozik. 1986 óta él Pécsett, akkor ide nősült. Felesége, Erika kineziológus, párkapcsolati tanácsadó, fiuk, Máté (30) állatorvos, lányuk, Noémi (24) gyógytornász.