2019-ben minden negyedévben több mint 30 százalékkal, egész évben összesen 52 százalékkal bővült a Magyarországon első alkalommal regisztrált elektromos személygépkocsik száma az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az országos adatokat megyénk is követi, a személyautók száma évente átlagosan ötezerrel nő, mely nyilvánvalóan továbbra is komoly kihívásokat jelent az önkormányzatok számára is, hiszen gyakran beszélnek arról a városatyák, hogy a megnövekedett járműállományt nem tudják megfelelő mennyiségű parkolóhely-bővítéssel követni. Pécsett Kertvárosban és Uránvárosban már mindennapos, hogy szinte egymás hegyén hátán állnak az autók, esténként nem lehet parkolóhelyet találni, az autósok így gyakran a füves területekre, járdákra, forgalomtól elzárt területekre teszik autójukat.
A másik, ennél fontosabb tényező az adatokat látva, a légszennyezés, a levegő minőségének folyamatos romlása. Azt nem lehet pontosan megmondani, hogy a mérhető szennyező anyagok hol és miből keletkeztek, de helyi szinten a közlekedés korlátozásával lehet gyors változást elérni. Ez egyelőre hazánkban tabutéma. A fővárosban tavaly év végén vetődött fel, hogy kitiltanák a diesel autókat egyes zónákból, ám ez óriási felháborodást keltett az autós társadalomban.
Több európai nagyváros is meghozott már hasonló döntést, legutóbb a budapesti méretű Barcelonában lépett életbe az a szabályozás, amely példátlanul nagy területről tiltja ki a legszennyezőbb autókat (a tiltás a 2000 előtt gyártott benzines és a 2006 előtt gyártott dízelüzemű erőforrással szerelt modelleket érinti, ezek nem léphetnek majd be az „alacsony kibocsátású zónába”). A rendelkezés becslések szerint 50 ezer, jelenleg a városban és környékén futó autót szorít ki a forgalomtól a kérdéses területen, ahol a károsanyag-kibocsátás 15 százalékos csökkenését várják.