– Az ezredfordulót követően volt olyan év, amikor nem volt benne a nyári pécsi bemutatóban?
– Talán egy-kettő. Fekszik nekem ez a játék és a komikus műfaj sincs ellenemre. Azt is kifejezetten élvezem, amikor a közönség jól szórakozik. Mert nagyon hálás a néző, ha kap egy-két emlékezetes mosolyogtató pillanatot. Ha pedig felkacag a közönség, az engem is ösztönöz.
– Magánemberként is ilyen vidám, mint ezekben a színpadi figurákban?
– Szeretek viccelődni, ha veszik a humoromat, de azért nem törekszem a társaság középpontja lenni.
– Egy kis számvetés. Alakította már Chaplint, Woody Allent, meleg fodrászt és daloló cukrászt is. Volt, amit maga kért közülük?
– Kívülről sokkal jobban látják a hozzáértők a színészt. Egyik szerep sem volt a személyiségemmel telitalálat, de a rendezők pontosan tudják, hogy fogékony vagyok egy mondattal, egy apró ötlettel fokozni a komikus karakterekben rejlő lehetőségeket.
– A most műsorra kerülő Balfácánt vacsorára és Boeing, Boeing darabokban egyaránt olyan embert alakít, akit kigúnyolnak, kifiguráznak. Nem zavaró ez?
– Több mint ötvenszer ment már mindkét előadás, szóval bejárattuk a darabokat. A színész pedig soha nem viszi haza magával a karaktert. Én éppen azt élvezem a munkámban, hogy minden figura eltérő.
– Volt egy Yamaha túramotorja, van egy vitorláshajója és sokat jár teniszezni. Mind olyan elfoglaltságok, melyek gyakorlására a nyári vakáció a legjobb időpont. Mégis bevállalta mindig a nyári színjátszást?
– Igen, mert nagyon szeretek a Káptalan utcai szabadtérin játszani. Másrészt inkább csak pár hetet pihenek nyáron, és ősszel alakítom úgy a programomat, hogy legyen időm lazítani, hogy munka közben jusson mindig egy-két nap kikapcsolni. Mindemellett ki kell mondanom, a vitorlázás most mindent visz: a víz, a nyugalom, a csönd és a hajó irányítása egyaránt fantasztikus élmény.
Várhatóan az alma is a színpadra esik
Lipics Zsolt 1966-ban született Pécsett. A Leőwey Klára Gimnáziumban érettségizett, s elsőre felvették a budapesti Színművészetire, ahol 1988-ban végzett. Játszott Szegeden, Kaposváron, 1998-ban visszatért Pécsre, ahol a Nemzeti Színházban több mint száz darabban szerepelt, elnyerte a teátrum vezetésének, a közönségnek és a társulatnak is a díját, 2018-ban megkapta a Jászai Mari-díjat. Feleségével, Bajnai Ágnessel, a Pécsi Balett programmenedzserével 23 éve házasok. Leányuk, Franciska (17) ugyancsak a Leőwey Gimnázium tanulója és színésznőnek készül.