Az élet megváltozott. Bár ebből a szerencsésebb gyerekek egyelőre annyit észleltek, hogy többet van együtt a szűk család. Hamarosan azonban, ahogy az ovisok játszótérre, nagyszülőkhöz vagy a barátokhoz mennének, magyarázatot kell adni arra, hogy miért nem lehet ezt megtenni. Azok a szülők pedig, akik esetleg eddig nem ültek le a gyerekkel, nem halogathatják tovább a beszélgetést! Az pedig, hogy ezt hogyan tesszük meg, nagyon nem mindegy – hívta fel a figyelmet Magyar Zsanett, tanácsadó szakpszichológus.
1. Légy őszinte, mert ez ad biztonságot!
A gyerek előtt – legyen bármennyire pici – nem szabad titkolózni. Ő az, aki a szülő minden rezdüléséből képes olvasni, így valószínű már rég megfigyelte mi történik, csak éppen nem tud rá magyarázatot adni. Ez pedig őt nagyon zavarni fogja. Rajtunk múlik, hogy mekkora biztonságban érzi magát. Ezért a titkolózás nem jó taktika, mert bizonytalanságot szül. Légy őszinte!
2. Gyereknyelven és optimistán, de ezeket a szavakat el kell mondani
Boldog anya, boldog baba – szokták mondani. Így ehhez tartva magunkat, optimistán, de az ő szintjükön el kell mondani, vagy inkább el kell mesélni azon szavaknak a jelentését, amik most körbevesznek minket. Ezek a szavak: a betegség, a járvány, a koronavírus, a szájmaszk, a kesztyű. Sajnos, akkor is fogják hallani vagy látni, ha nem akarjuk, és ha nem őrlődik a gyermek a jelentésén, könnyebben túllendül rajta. A szakpszichológus szerint fontos, hogy minden egyes szó mellé párosítsunk pozitív tartalmat is, és ne magyarázzuk túl. Az is elég, ha egyszer tőlünk hallja, például így: „bár a szájmaszk és kesztyű furán áll a bácsin, de nagyon hasznos, mert képzeld el, hogy így nem lesz piszkos a keze, és egészséges marad” – hangzik a példa.
Fontos azonban, hogy ne ijesztgessük a gyereket
és ne magyarázzuk túl, mert az csak összekeveri!
3. Csökkentsük a beáramló információt
Teljesen természetes, hogy ilyen esetben a szülők azonnal tudni akarnak minden információról, ami a vírussal kapcsolatos. De egy ilyen tájékoztatás, bejelentés tartalmazhat olyan szavakat, amik nem gyerekfülnek való. Így a legjobb, ha ezt akkor nézzük meg, ha a pici nincs a közelünkben, vagy az is megoldás lehet, hogy fülhallgatóval hallgatjuk, miközben egy-egy házimunkát beiktatunk. Ugyanez vonatkozik a szülők beszélgetésére is. Próbáljuk ezeket estére korlátozni, amikor alszanak a kicsik.
4. Ne pánikoljanak a szülők!
Ahogy a napi logisztika is megváltozott, talán észre sem vesszük, de az otthoni környezetünk is átalakult. Egy-egy bevásárlásra – jobb esetben – egy szülő ugrik el, és siet is haza. Fontos azonban, hogy a gyereknek nem szabad külön hangsúlyozni, hogy a boltban mivel találkoztunk. Ha mondjuk mindenkin maszk volt és kesztyű, ne ez legyen az első, amit hazaérve azonnal elmesélünk neki. Minden esetben gondoljunk arra, hogy egy pánik a gyerekben is pánikot szül.
5. Nagyszülők és barátok hiánya
Egy idő után egészen biztos, hogy hiányozni fog a megszokott rutin, amikor a gyermek a nagyszüleivel, barátaival találkozik. Ez esetben is el kell magyarázni, hogy most azzal tehet jót mindenki, ha otthon marad, és ha elmúlik a járvány, újra találkozhatnak. Addig is igyekezzünk telefonon tartani a kapcsolatot szeretteinkkel.
+1 Ha eltörik a mécses…
Bizony ebben a helyzetben előfordulhat az is, hogy a gyerek vagy a szülő érzi magában a feszültséget. Ez a viselkedés ebben az esetben teljesen normális, ilyenkor egy jó nagy szellőztetéssel, sétával a ház körül pillanatok alatt le tudjuk nyugtatni a kedélyeket. Ha pedig úgy érezzük, hogy nagyobb a baj, ne féljünk segítséget kérni – mondja Magyar Zsanett, tanácsadó szakpszichológus.