A társasházban élők nagyon sokszor panaszkodnak arra, hogy erről vagy arról az oldalfalról jön a hideg, míg mások azt mondják, szinte le kell tekerni a fűtést, annyira körbefűtik a szomszédok. Olvasónk arra panaszkodik, hogy hiába tekeri fel a fűtésszabályzót 24 fokra, a lakásban hideget érez az egész család. Alattuk nem lakik senki, így a parketta is hideg marad. Szeretné tudni, nincs-e jogszabály arra, hogy az üresen álló lakásokban temperáló hőfokot kell biztosítani.
– Előfordult már az is, hogy a lakás tulajdonosa – akiről tudjuk, hogy nem lakik ott – több napig nyitva hagyta az ablakokat, a fűtetlen lakásban – panaszkodott olvasónk. Mint mondta, tisztában van azzal, hogy mindenkinek joga van eldönteni, mennyire fűti fel a saját lakását, ám úgy véli, az mégsem túl jó, ha még csak 15–18 fokot sem tartanak a lakásban.
– Éppen elkezdett mászni a kisebbik gyermekem, és sajnos a szőnyeg sem igazán javítja a helyzetet, nagyon hideg a padló – magyarázta a lakó.
A probléma elő-előkerül a lakógyűléseken, vagy a közös képviselőnek panaszkodnak az érintettek, de azon túl, hogy a vitás helyzet kialakul, nem történik semmi, ugyanis – jogszabály híján – nem kötelezhető arra senki, hogy fűtse az egyébként lakatlan ingatlanát. Olyan is gyakori, hogy az idősebb, egyedül élő lakók úgy spórolnak a rezsin, hogy csupán egy helyiséget fűtenek be, a szomszédos lakásokból pedig áramlik a lakás többi részébe annyi meleg, hogy még elviselhető legyen a hőmérséklet.
– Nincs olyan jogszabály, amely előírná, hogy bizonyos hőfokot kell tartani, azonban azoknál a távfűtéses lakásoknál, ahol elvégezték a fűtés korszerűsítést, ott nem lehet teljesen elzárni a fűtést – mondta Nagy Emil, a Lakásszövetkezetek és Társasházak Országos Szövetségének megyei elnöke. – Ha a radiátort nullára állítjuk, akkor is tart egy bizonyos temperáló hőfokot. Ha nem távfűtéses a lakás, akkor nem lehet tenni semmit. Van már olyan ország, ahol ezt szabályozzák, de Magyarországon erre jogszabály még nem született. Az alapító okiratba vagy a szervezeti működési szabályzatba lehetne ezt szabályozni, de jogilag vélhetően nem állná meg a helyét, így a kérdés továbbra is vitás pont marad a lakástulajdonosok között.
Nagyobb gondokat okoz, ha kihűl a lakás
Gyakori, hogy a nem lakott lakásokat a tulajdonosok hagyják lehűlni és nem foglalkoznak a temperáló fűtéssel. Spórolni akarnak, de ezzel sokkal nagyobb bajt okoznak saját magunknak a későbbiekre vonatkozóan. Kiadó lakásoknál rossz szokás, hogy még az átadás, vagyis a költözés előtt sem fűtik fel a lakást a bérlőnek, nehogy a tulajdonost terhelje a lakás felfűtési költsége. A levegő hamarabb melegszik fel, mint a falak, a hideg falakon lecsapódik a pára és már indul is a penészesedés. A bérbeadó erre váltig azt állítja, hogy a lakás előtte sosem penészesedett, biztosan a bérlő hibája. Az előrelátó tulajdonosoknak számolniuk kell valamennyi fűtési költséggel akkor is, ha valamiért üresen áll a lakásuk.