– Hogy lett madarász?
– Kisgyerek korom óta mindig az erdőt bújtam. A madarászatot viszont részben a Dunántúli Naplónak köszönhetem. Ott olvastam ugyanis 46 éve a felhívást, hogy megalakul a Dél-Dunántúli Madártani Egyesület és jelentkezőket várnak. Így lettem tag és volt még úgy kétszáz alapító társam. Önkéntesként ott vagyok azóta is szinte minden madárfelmérésen a térségben. A sumonyi madárgyűrűző táborokban pedig 38 éven át segédkeztem.
– Mi volt az első munkája?
– Mesterséges odúkat raktunk ki a Pintér-kertben énekes madaraknak.
– És a legkiemelkedőbb eset?
– A gyűrűző táborban tíz éve befogtam egy csíkosfejű nádiposzátát. Ilyen madarat az elmúlt tíz évben az egész országban csak hármat jelöltek meg. De én a mindennapi feladatokat is ide sorolom, például a sasok és más madarak, például a gyöngybaglyok, vörös vércsék, fekete gólyák fészkeinek felderítését, védelmét.
– A szíve csücskét a ragadozó madarak jelentik. Közülük kik a nagy nyertesek az elmúlt fél évszázadban Baranyában?
– Egyértelműen a rétisasok. A hetvenes években már a kihalás szélére kerültek, tán négy pár volt az országban, napjainkban pedig csak a megyében 48 pár található.
– És a vörös vércsék, gyöngybaglyok?
– Tavaly a kirakott műfészkekből 188 vörösvércse-pár több mint ötszáz fiókája repült ki. A templomtornyokban elhelyezett odúkban pedig 72 pár gyöngybagoly költött ki ugyancsak ötszáznál több fiókát.
– A Karasica őrkerület egyszemélyes természetvédelmi mindenese. Hol található és mekkora ez a hely?
– Harmincezer hektár lehet, és Himesházától Márokig, Belvárdgyulától Babarcig tart. Elsősorban szántó, de olyan erdők is ide tartoznak, mint a töttösi, a majsi, valamint akad néhány halastó is.
– Mi a legféltettebb kincsük?
– Van három rétisas, és két feketególya-párunk. A fokozottan védett növények közül az országban a Villányi hegységben és nálunk van a legtöbb rozsdás gyűszűvirág.
Sokáig csak tehenekkel foglalkozott
Gregorits János 1961-ben született Pécsett. A Felsővámház utcai általános iskolába járt, a Leőwey Klára Gimnáziumban érettségizett biológia szakon 1979-ben. Elvégezte 1983-ban a Hódmezővásárhelyi Állategészségügyi Főiskolát. Összesen negyedszázadot dolgozott tehenészetekben, ebből 14 esztendőt szarvasmarhák törzskönyvezésével foglalkozott. A Duna-Dráva Nemzeti Park Karasica őrkerületének vezetője 2008-tól. Felesége Ágnes, nyugdíjas klubot vezet. Három gyermekük van, de már mind kirepültek. Kátolyban élnek kertes parasztházban, Gusztival, a keverék kutyával.