A biológiai gyérítés során egy baktérium által termelt fehérjetartalmú készítményt juttatnak a szúnyogok tenyészőhelyeire a vízbe. A kisebb vízfelületekre járműre szerelt nagynyomású permetezővel, a nagyobb vízfelületekre pedig repülővel juttatják ki a készítményt. A környezetbarát szer az alkalmazott dózisban kizárólag a szúnyoglárvákat pusztítja el, ártalmatlan minden más élőlényre. Ez a módszer a kifejlett szúnyogok elleni védekezéshez nem alkalmazható, csak az utánpótlásuk csökkenthető a lárvák elpusztításával. A következő napokban földi úton juttatják ki a készítmény a Duna árterületén. Az áradást és az esőzéseket követően ugyanakkor milliószámra keletkeznek pocsolyák olyan területeken, amelyek nem közelíthetőek meg, így a beavatkozás csak csökkenteni képes a várható szúnyogártalmat.
Légi szúnyoggyérítésre csak Szolnokon kerül sor, a további területeken – Baranya, Somogy, Tolna és Jász-Nagykun-Szolnok megyében, a Dráva mentén, a Dunakanyar és a Tisza-tó térségében – földi védekezést alkalmaznak a kifejlett szúnyogok ellen. A forgalmasabb helyeken kevésbé látványos ULV technológiát, míg a növényzettel erősebben borított területeken melegködös eljárást használnak. Az alkalmazott szúnyogirtó szer csak az érzékenyebb rovarokat pusztítja el, melegvérűekre, így emberre és háziállatokra nem jelent veszélyt. A heti gyérítési programot a katasztrófavédelem honlapján érhetik el. Az esős időjárás miatt továbbra is fontos a lakosság együttműködése a szúnyogártalom csökkentésében.
A lakókörnyezetükben megtalálható tenyészőhelyek felszámolása szervezett módon csak részben valósítható meg. Egy kint maradt vízzel teli virágcserépben, madáritatóban százszámra képesek megjelenni a csípőszúnyogok lárvái, amelyek a jelenlegi meleg időben akár egy hét alatt kifejlődhetnek.
Fotó: Szőke Péter – BM OKF