Azok fejlődése ugyanis, az egyre tavasziasabb időjárás hatására a nagyobb tavainknál ezekben a napokban megindult, ezért indokolt a védekezés. – Az eljárásnak azért van jelentősége, mert minél kevesebb a szúnyoglárva, annál kevesebb lesz később a kifejlett szúnyog – hívta fel a figyelmet érdeklődésünkre Mukics Dániel, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szóvivője.
A szakértők hetekkel ezelőtt elkezdték felmérni a rovarok tenyészőhelyeit – az eredmény alapján elsőként a Velencei-tó nádasaiban végeznek biológiai szúnyoggyérítést. – A baranyai területeken az eljárás egyelőre nem indokolt. Időjárásfüggő, hogy mikor válik szükségessé a szúnyoggyérítés megkezdése a Dráva, illetve a Duna érintett szakaszain, előreláthatóan azonban egy-két hétig még nem kell rá számítani – tájékoztatta lapunkat az aktualitásokról a szóvivő.
A biológiai eljárás során egy természetben is előforduló talajlakó baktérium által termelt, fehérjét tartalmazó folyadékot juttatnak a vízbe, ahol a lárvák fejlődnek. A szer kizárólag a szúnyoglárvákra jelent veszélyt, a felhasznált dózisban minden más élőlényre teljesen ártalmatlan.
Fontos tudni, hogy mi magunk is sokat tehetünk azért, hogy csökkenjen a szúnyogok száma, és sikeres legyen a vérszívók elleni központi védekezés. A szúnyogok élőhelyeinek jelentős része ugyanis magántelkeken, földterületeken található: a ház körüli, vízzel teli vödrökben, esővíztározókban, hordókban, kaspókban ezerszámra fejlődhetnek a rovarok. Öntsük ki, vagy fedjük le ezeket és máris sokat tettünk a védekezés érdekében.
Feltérképezik a tenyészőhelyeket
A biológiai szúnyoggyérítés arányának növelése érdekében szakértők az elkövetkező három évben tizenöt olyan régióban végeznek részletes feltérképezést, ahol évről évre sok szúnyog fejlődik ki. Az adatok birtokában a biológiai gyérítések részarányát, valamint a kezelések hatékonyságát jelentősen javítani lehet. Idén a Duna mentén Gönyű és Paks között zajlik a feltérképezés, az elkövetkező két évben sorra kerül a Duna többi szakasza, a Rába, a Tisza-tó, a Velencei-tó, a Tisza szúnyogtenyésző-helyekben gazdag részei, a Körösök, és a Dráva.