– Mediterrán hangulatot áraszt az étterem, s mediterránnak tűnik a konyhafőnök is, aki láthatóan jól érzi magát a bőrében.
– Jól is érzem magam – mondta Dani Dávid, az egyik orfűi étterem séfje. – Sokan azért dolgoznak, hogy megkapják a fizetésüket, amit persze megértek, s nézik az órájukat, hogy mikor mehetnek haza. Számomra viszont ez egy élethivatás. Minden nap ötkor kelek, elmegyek vásárolni, megveszem a friss alapanyagokat, és csak ezután kezdek főzni. Éjfél előtt nemigen érek haza, de nem bánom.
– A jó munkához idő kell…
– Mindent magam csinálok. Nem veszek például mirelit krumplit. A házilag, saját kézzel készített ételekre esküszöm. Az eredmény csak így lehet kimagasló, s meggyőződésem szerint ezt értékelik is a vendégek, vissza fognak jönni. Élménygasztronómia a célunk.
– Ami mit jelent?
– Ne csak egyen egy jót a vendég, ami után azt mondja, jól van, finom volt. Kapjon élményt a kiszolgálással, az étellel: utóbbi a küllemében, a tartalmában legyen több, mint amit máshol kapna. Én a gyomrot szeretném gyönyörködtetni.
– Milyen ételekkel gyönyörködteti a szemet és a gyomrot?
– Az olasz konyhára esküszöm. Az alapanyagokat természetesen készítik el, egyszerű, de ízletes minden. Sokszor jártam Olaszországban, hogy a helyszínen tanuljak: 2017-ben két hónapig voltam ott, autóval végigjártam a nyugati és a keleti partot, végigkóstoltam mindent. Bariban találkoztunk annak az étteremnek a tulajdonosával, Marth Zolival, ahol most dolgozom, s a visszautat szó szerint végigettük, végigittuk. Akkor fogalmazódott meg bennünk, hogy az ott szerzett tapasztalatokat hasznosítva kellene valami közöset alkotnunk.
– Megalkották, az étterem pedig a legjobb vidéki vendéglátóhelyek közé került. De a személyes ambícióit nézve még korántsem ért célba.
– Nem bizony! Miután végeztem, három évet adtam magamnak arra, hogy konyhafőnök legyek – fél év után sikerült. A mottóm az, hogy ebben a szakmában nem az évek számítanak, hanem a munkába fektetett tartalmas idő. Menni szeretnék tovább, a célom az, hogy 2022-ig Michelin-csillagot kapjak. Úgy érzem, csak akkor leszek teljes, ha ezt elérem.
A romonyai nagyszülőknél kezdődött
Dani Dávid Pécsett született 1993-ban. A főzést a romonyai nagyszülei szerettették meg vele: segített a nagymamának a konyhában, nagyapjával pedig végigjárta a környék összes disznóvágását. A Kodály Gimnáziumba járt (éjszaka DJ Bear-ként dolgozott, emellett úszott, kick-boxozott), utána Budapestre készült villamosmérnöknek, de végül a Kereskedelmi és Vendéglátóiparit választotta. Miután végzett, a Dóm vendéglő séfje lett, majd négy évig a szintén pécsi Ciao étterem konyhafőnöke volt – ott ásta bele magát a mediterrán konyhába –, s dolgozott Balatonvilágoson egy steak étteremben is.