Nőtt az ivóvízhálózat hossza tavaly, a települések kétharmada csatornázott, és csaknem teljesen megtisztítják a közcsatornán elvezetett szennyvizeket – derül ki a Központi Statisztikai Hivatalnak (KSH) a települések infrastrukturális ellátottságát bemutató kiadványából. A KSH összeállítása szerint a magyarországi települések több mint kétharmada csatornázott: a legalább 100 méter hosszú szennyvízelvezető hálózattal rendelkező települések száma a 2000-es évek eleji adatokhoz képest tavaly mintegy 2,5-szeresére emelkedett.
Az összeállításból kiderül, hogy míg 2000-ben 51,3 millió köbméter, 2017-ben 14,8 millió köbméter, addig tavaly már „csak” 10,9 millió köbméter szennyvíz került kezelés nélkül, tisztítatlanul a befogadókba, főként a felszíni vizekbe. Ez a közüzemi szennyvízvezetékeken összegyűjtött szennyvizeknek nem egész két százaléka.
Tavaly év elején Baranya 206 településén hiányzott a csatornahálózat. A KSH szerint ezek többnyire olyan területeken vannak, ahol nem megoldható a csatornahálózat gazdaságos üzemeltetése, ezért egyedi szennyvízkezelő létesítmények alkalmazása jelenthet megoldást. Ezek a berendezések gyakorlatilag a nagy tisztítóművek kicsinyített változatai, a háztartásban keletkező szennyvizet 98 százalékban megtisztítják, majd mindenkinek a saját udvarában szikkasztják el a tisztított vizet.
Az egyedi szennyvíztisztító berendezések bekötéséhez önerőt kell biztosítani, viszont hosszú távon még így is megéri a lakóknak, hiszen egyrészt házuk értéke növekszik, másrészt mentesülnek az egyre szigorúbban ellenőrzött talajterhelési díj alól is. A beruházás összköltsége ingatlanonként mintegy másfél millió forint, amelyből az önkormányzat nyertes pályázata esetén a lakóknak csak a tíz százalékát kell állniuk, körülbelül 130–150 ezer forintot.
Több kistelepülés önkormányzata is beadta a Vidékfejlesztési Program felhívására a pályázatát, sokan – például Garé vagy Nagybudmér – még az elbírálásra várnak. Marázán viszont pár éve a baranyai települések közül talán az elsők között üzemelték be ezeket a szennyvíztisztítókat. Hoffmann János, a község polgármestere elmondta, az ingatlantulajdonosok körülbelül 85 százaléka kérte a beépítést. A „kezdeti gyermekbetegségek” kiküszöbölése után, megfelelő beállítással tökéletesen működnek a berendezések. A beruházáshoz szükséges önrészt egyben, részletekben és Fundamenta- megtakarítással is lehet fizetni. Más településeken is próbáltak enyhíteni a lakossági költségeken, a kistapolcai önkormányzat a képviselő-testület döntésének értelmében a lakók önrészéhez 25 ezer forinttal járul hozzá.