– Mivel foglalkozik egy várkapitány?
– Tavaly decemberben felhívott polgármester úr, megkérdezte, hogy elvállalnám-e a pozíciót. Kértem egy kis gondolkodási időt, majd belementem. Van két nagyon fontos segítőm, Kolovics Johanna foglalkozik a marketing és gazdasági területtel, Király Lajos pedig a tárlatvezetésekkel, kapcsolattartással. Nekem pedig mindent tudnom kell, mindennel foglalkoznom kell ami a várral kapcsolatos.
– Mik a jövőbeni tervei?
– Az eddigi programok, fejlesztési tervek között van olyan ami jó, de olyan is, amit át kell gondolnunk. A látogatószám növelése érdekében sok újdonságra van szükség. Egy kicsit el lett hanyagolva a tény, hogy a vár nemzeti emlékhely, kötelességünk, hogy így kezeljük. Vannak, akik csak Zrínyi kirohanásának helyszínét akarják látni, tisztelegni a hősök emléke előtt, nekünk ezt az elvárást is biztosítanunk kell.
– Mennyi látogató volt tavaly?
– Az emlékév előtt 26 ezer körüli volt a látogatószám, az emlékévben jelentősen, utána folyamatosan növekedett. Turisztikai attrakciókkal, a szolgáltatási paletta szélesítésével, hatékonyabb kommunikációval markánsabb növekedést akarunk elérni. Külföld felé is nyitnunk kell, a folyamatok már megkezdődtek, de tovább kell erősíteni a csapásirányt. Nem fél év múlva, de két-három év múlva már jelentkezhetnek markánsabb eredmények látogatószám tekintetében is.
– Idén mi valósul meg a fejlesztésekből?
– Ennek az évnek két fontos feladata van. A jelenleg is folyó ásatások, melyek az év első felében befejeződnek. Úgy tűnik, hogy az 1566-os belső várbeli robbanás kapcsán igen komoly maradványokat találnak. Ez megerősíti azt, hogy ott tényleg egy olyan nemzeti emlékhelyet lehet kialakítani, amely hirdeti, hogy 1566 szeptemberében, itt, ezen a helyen estek el Zrínyi Miklós és mártírtársai. A vár rekonstrukciójának első lépése elkészült, a második a kazamatasor felújítása. Ha ez kész lesz, akkor jelentős mértékben kibővülnek a lehetőségek, turisztikai attrakciókkal tudnánk fejleszteni. A türbeásatások kapcsán van a várban egy időszakos kiállítás, ezt szeretnénk állandóvá tenni.
Ízig-vérig szigetvárinak tartja magát
Salamon Ferenc 1964-ben született Barcson, Szigetváron nőtt fel, ott járt általános és középiskolába. Negyven éve énekel a Tinódi Vegyeskarban. A 2000-es évek elején személyügyi szervező szakon diplomázott. Közel 30 éven keresztül dolgozott a Magyar Postánál, és a Pécs TV-nél is volt. Több civil szervezetnek is tagja, a Kisváros Városüzemeltetési Közhasznú Nonprofit Kft.-nél öt évig dolgozott. Bátor Márkó című első regénye 2014-ben jelent meg magyar és horvát nyelven, melyet még kettő követett, a negyedik könyvén jelenleg dolgozik. Feleségével három nagy lányuk és egy unokájuk van.