A bálok időszaka hagyományosan a tél vége, amikor a természettel együtt az ember is megpihenhet, és ilyenkor szabadidejének egy részét a szórakozásnak szentelheti.
– Az egyszerű falusi emberek között batyus bálokat tartottak, amikor mindenki hozott az összejövetele elemózsiát, italt. A farsang farkán tartott bálban volt a legnagyobb a mulatozás – mondta lapunknak Burján István, a Janus Pannonius Múzeum Néprajzi Osztályának vezetője.
Mint megemlítette, nemcsak bálokat tartottak ilyenkor a falvakban, az asszonyok összejöttek az egyik házban kézimunkázni, közben énekeltek, beszélgettek, pletykáltak. A legények persze kifigyelték, hol gyűlt össze a fehérnép, odamentek, vittek magukkal egy nagy fazekat.
Megtömték korommal és hamuval, majd bedobták az udvarba, jó nagy csörömpöléssel. A hagyomány szerint az a lány, aki legelőször szaladt ki a házból, az ment férjhez először. Arra is odafigyeltek, hogy milyen szorgosan söpröget a menyecske, hisz ebből megtudhatták, mennyire lesz szorgalmas.
A városokban a polgáriasodás, iparosodás megerősödésével egyre népszerűbbek lettek a bálok. A rangosabb pécsi báli helyek közé tartozott a Nemzeti Kaszinó, a későbbi Helyőrségi Klub épülete. A mellette lévő Hattyú ház, Hattyú Termében Liszt Ferenc is megfordult. Ezt a termet egybenyitották a Nemzeti Kaszinó nagytermével, így bőven volt hely a nagy létszámú bálok megtartására. A Polgári Kaszinó a Mária utcában a Széchenyi tér felőli részen volt. A Jókai téren pedig a mai Elefántos Házban működött a Schneckenberger, a Ferencesek utcájában a Rihmer-terem. Felkapott farsangi báli színtérként volt ismeretes a Fogadó az Aranynaphoz, a Király utca középső részén. Az egyik leghíresebb bál Pécsett a Jogászbál volt, melyre az ország számos részéről érkeztek vendégek.
Egymás után tartják a mulatságokat
Rengeteg bált tartanak a megyében a következő időszakban, nem csak a megyeszékhelyen, hanem a városokban és községekben is. A belépők ára széles skálán mozog, néhány ezertől akár tízezer forintot is elkérnek a szervezők. Ehhez jön a ruhakölcsönzés, a fogyasztás (ital, étel) és a tombola. Így egy kétfős társaság akár ötvenezer forintot is elszórakozhat egy este alatt.
Pécsen február 9-én tartják a Mérnökbált, február 23-án pedig az Egyetemi bált. És egy két további bál a megyéből: Hosszúhetény, Magyar bál (február 2.); Kozármisleny, Sváb bál (február 8.); Sásd, Jótékonysági bál (február 9.); Belvárdgyula, Valentin-napi bál (február 15.); Pécsudvard, Farsangi jelmezbál (február 16.); Mohács, Sokac bál (március 3.).