– Egy olyan kft.-t vezet, aminek a tevékenysége elhagyhatatlan az egész megyében. Miben sajátos a munkájuk?
– Nagyfeszültségű vezetékek közelében dolgozunk, mi vágjuk le, tüntetjük el a veszélyes közelségbe nyúló faágakat. Igen, fákat csonkulunk, ami nem mindenki számára népszerű, de mindenkor az emberek biztonsága érdekében, s olykor több emelet magasságban.
– A lakók jelzik az ilyen problémákat?
– Nem feltétlenül, de mi örömmel vesszük a bejelentéseket, közvetlenül, vagy az E.ON-on keresztül is. Mert sokan nem is sejtik, hogy milyen veszélyes lehet az, ha mondjuk a fa alatt kisgyerek fürdik a medencében, a felső ág pedig már csak fél méterre van a vezetéktől.
– Hogy illeszkedik ehhez, hogy közben évről évre kiadnak egy pécsi helytörténeti könyvet?
– Megalakulásunkat követően megvásároltunk egy nyomdát. A kérdés az volt, mire használjuk, s úgy döntöttünk, hogy a pécsiségünk hangsúlyozására városi vonatkozású asztali naptárakat készítünk. Így találkoztunk Trebbin Ágosttal, ő írt szövegeket a naptárainkhoz és a kapcsolatnak köszönhetően pécsi ipartörténeti, helyi kultúrával kapcsolatos könyveket is megjelentettünk. Például mi adtuk ki N. Szabó Sándor színművész emlékkötetét, a napokban pedig a MÉV Ércdúsító Üzem történetét. Itt jegyezném meg, nálunk minden kollektív munkában születik, így arról is együtt döntünk, hogy mikor milyen könyvet jelentetünk meg.
– Ezen a téren mi van még a tarsolyban?
– Most éppen pécsi katonaorvosokról szóló anyag formálódik, de van egy „tartalék” is, amely a pécsi téglagyárak történetét foglalja össze.
– Hány könyv került így ki a nyomdájukból?
– Mondhatni a húsz a mi kabalaszámunk, hiszen tavaly lettünk 20 évesek, s egy híján húsz könyvet adtunk ki eddig. S ha már húsz, olyan fiatal is éppen húsz járt nálunk nyári munkán, aki később egyetemi diplomát szerzett.
– Mi a hobbija egy cégvezetőnek?
– A család és a szőlőm. Továbbá családi alapon járunk csereutazásokra Új-Zélandtól Iránig a világ minden tájára.
A szőlő és a lányunokák igézetében
Andrell Tamás 1949-ben született Pécsett. Uránvárosi srácként a 39-es Dandár úti, valamint a Bánki Donát általánosba járt, majd a Komarov Gimnáziumban érettségizett. Kitanult gépjárműtechnikusnak, majd másfél évtizeden át a szakmában dolgozott, aztán a DÉDÁSZ hagyományos TMK (tervszerű megelőző karbantartás) brigádjából alakult Házmester ‘98 Kft. ügyvezetője lett. Ha pedig „Tüke”, van szőlője is, Nagyárpád felett, ahol ugyancsak sok időt tölt el. Felesége, Csilla a 40 fős társaság pénzügyi dolgait intézi. Három gyermeket neveltek fel és öt lányunokájuk van.