– Ki volt az edző, amikor a focistákhoz került?
– Hát az még 1975-ben volt és Dunai Ivánról van szó. Sajnos éppen akkor estek ki az NB I-ből. A játékosok közt pedig ott volt például Rapp Imre és idősebb Dárdai Pál is.
– Jó ajánlólevéllel érkezett: 18 évesen második lett az országos gyors- és gépíró versenyen.
– A sikerrel válogathattam az állások között az érettségi után, de uránvárosi lányként a PMSC-t választottam. Mindig így jegyzeteltem az elnökségi üléseken. Megjegyzem, akkoriban összesen hárman voltunk nők a csapat háza táján, s a könyveléstől a bérszámfejtésig mindennel mi foglalkoztunk. Aztán a klub fénykora Garami József idején következett, létszámban és eredményekben egyaránt.
– Kijárt a nagy meccsekre?
– Emlékszem, a Feyenoord ellen a díszpáholy még csak egy tákolmány volt, s minden pillanatban attól tartottam, hogy össze fog omlani, miközben párttitkárok, vezérigazgatók ültek a sorokban.
– Volt kedvence a 45 év során a focisták közül?
– Mindegyikük a kedvencem, de aki mindenkor kedvesen és nagy figyelemmel bánt velem, az Mérei László, az ügyvezető volt. Összességében én mindig úgy gondolkodtam, hogy én vagyok értük, soha nem fordítva.
– Melyik itt járt hírességre emlékszik szívesen?
– Szepesi Gyuri bácsira. Ő akkor volt itt a Nádor Étteremben, amikor ezüstérmesek lettünk a bajnokságban, és nemcsak a játékosokkal, hanem velünk alkalmazottakkal is élvezte a kitűnő hangulatot. Aztán tavaly október végén a Newcastle elleni győzelem emlékére tartott Pécsi Labdarúgás Napján Gelei Imre szövetségi kapitányt kell kiemelnem, annál is inkább, mert engem a PMFC nagyasszonyának szólított.
– Meddig tervezi még a csapatnál a munkát?
– Valójában már nyugdíjas vagyok, de nem tudok innen elszakadni, nekem ez a második családom. Az ötvenedik munkában töltött évet is szeretném itt tölteni, ám ennél sokkal fontosabb, hogy addigra újra az NB I-es tagságunkat ünnepelhessük!
Uránvárosi lány volt mindig is
Ábel Éva 1957-ben született Pécsett, de férje, Ábel József után jó ideje mindenki csak Ábel Évaként ismeri. Édesapja a MÉV-nél volt gépkocsivezető, édesanyja ma is Uránvárosban, a Páfrány utcában él. A Bánki Donát Általános Iskolába járt, majd a Radnóti Közgazdasági Szakközépiskolában érettségizett. 18 éves kora óta a PMF(S)C alkalmazásában áll és augusztusban kezdte el a 45. munkaévét. Férje autószerelőként indult, majd magántaxis volt, egy ideje nyugdíjas. Fiuk, Balázs 39, lányuk Judit 31 éves és két unokájuk van: Tomi 5, Máté 2 esztendős.