– A jognak olyan részével foglalkozik, ami minden embert érint. Nézzünk szúrópróbaszerűen néhány közérdekű kérdést. Pár éve azt mondta, a hálapénz elfogadása büntetőjogi szempontból bűncselekménynek számít. Ma is ez a helyzet?
– Megítélésem szerint csak kivételes esetekben nem igaz ez az állítás. Ez egy igen erős deformáló erő, ennek is köszönhető, hogy a magyar egészségügyet ekkora döccenőkkel lehet csak működtetni.
– Mi az, ami a munkajogon belül leginkább megváltozott a rendszerváltás óta?
– Óriási mértékben megnőtt a munkáltatók és a munkaviszonyban állók közt a munkaszerződések száma és jelentősége, a kollektív szerződések szerepe. S mindez 2012 óta az úgynevezett „rabszolgatörvénnyel”, a túlórák egyoldalú felemelésével tovább fokozódott.
– Mi az oka, hogy az érdekvédelmi szervezetek ennyire háttérbe szorultak?
– Határozottan állítom, hogy munkajogi oldalról nem szorította vissza semmi az érdekképviseleteket. A szocialista időszak gyakorlata szűnt meg, ám a lehetőségeik nem csökkentek. Az más kérdés, hogy tényleges működésük évről évre romlik. Igazi kollektív szerződések pedig leginkább csak a közszolgáltatásban, az állami tulajdonú vállalatoknál léteznek. Ám az is elgondolkodtató és ésszerűtlen, hogy egy nagyobb állami cégnél 30-40 szakszervezet is védi a dolgozók érdekeit, szóval a sok bába közt elvész a gyerek.
– Egykori jogi dékánként hogy látja, milyen következménye van a vidéki jogi karokon az állami támogatású férőhelyek megszüntetésének?
– Katasztrofális a helyzet. A költségtérítés bevezetésével a PTE ÁJK-n öt év alatt ötödére csökkent a felvételizők és a felvettek száma. Vannak olyan vidéki karok, melyek az ellehetetlenülés határán mozognak.
– Egy jogászprofesszor mivel foglalkozik szabadidejében?
– Egyetemista korom óta gyűjtöm a könyveket, s több ezer darabos a könyvtáram. Különösen a 20. század első felének kiadványai érdekelnek, s járom utánuk az antikváriumokat. Emellett gyakran főzök különlegességeket baráti társaságnak, a hétvégén például kakaspörkölt volt a menü.
Harminc éve van egy tanszéken
Dr. Berke Gyula 1962-ben született Zalaegerszegen. A zalai Mikekarácsonyfa településen nőtt fel, az egerszegi Zrínyi Miklós Gimnáziumban érettségizett. A Janus Pannonius Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán diplomázott 1988-ban. Dr. Kiss György hívására bent maradt a munkajogi tanszéken, ahol immár több mint harminc éve dolgozik, jó ideje tanszékvezető. Emellett a Kúria főtanácsadója, a Magyar Tudományos Akadémia kutatója. A PTE Állam- és Jogtudományi Karának dékánja volt 2006–2013 között, az egyetem rektor-helyettese 2014–2018 között. Felesége, Szilvia ügyvéd.