Függetlenül az időjárástól a jogszabályok alapján december 15-én üzembe kell helyezni a jégtörő hajókat, ilyenkor megkezdik a járművek melegen tartását, hogy a rendszerei ne fagyjanak el, és készültségben tartják őket. Ennek megfelelően Baján is elfoglalta állomáshelyét a négy jégtörő. Magyarországon húsz hajó áll szolgálatban Tiszalökön, Tiszadobon, Kiskörén, Szegeden, Baján és Győrben.
A kisebb járműveket torlaszmegbontásra használják, a 417 tonnás, Széchenyi névre keresztelt monstrum pedig a jégtörésre leginkább alkalmas tagja a flottának.
A jégtörő hajókat tavaly a Dunán Mohácstól délre több szakaszon is bevetették, hosszú jégtorlaszokat tudtak megbontani velük, amelyek a jégtörés megkezdéséig négyméteres vízszintemelkedést okoztak.
2017. január 16-án a Jégtörő XI. és Jégtörő VI. útnak indult a szerb-horvát Duna-szakasz felé. Január 17-én elérték a Dálya térségében kialakult jégtorlasz felső határát. A rendkívüli körülmények hatására a Jégtörő VI. aznap elakadt a torlaszban.
A Jégtörő XI. hajó folytatta útját, január 19-én elérte a torlasz alsó határát, Vukovár kikötőjét, majd január 20-án megkezdte a Dálya térségében kialakult csaknem tíz kilométer hosszúságú torlasz bontását. A hajó január 22-én érte el az elakadt Jégtörő VI.-ot, majd a jégmező feldarabolása után a hajópár együtt tért vissza Vukovárra.
Január 18-án a Dunán kialakult jéghelyzetet egy további jégtörőhajópár, a Széchenyi és a Jégtörő VII-es indult útnak Belgrád irányába. Feladatuk szerint egy 25-30 cm vastag, acélos jégtáblákból álló összefüggő, 170 kilométer hosszú jégtorlasz bontása volt. A hajópár folyamatosan haladt Újvidék felé, de az előző nap megnyitott csatorna éjjel összefagyott és reggelre mindig beállt. A cél 80-100 méter széles csatorna nyitása és nyitva tartása volt a jégmezőn.
A Baján állomásozó jégtörők feladata többek között a téli kikötők biztosítása, illetve a folyó áramlását veszélyeztető jégdugók felszámolása. Mivel Szerbia és Horvátország a közös érdekű Duna-szakaszra nem tud jégtörőhajót biztosítani, a Mohács alatti szakaszon is a magyar jégtörők működnek közre a védekezési feladatokban.
Két éve koleszbe költözhettek a diákok
A Duna 1985-ben fagyott be utoljára teljesen Mohácsnál. Azóta a legkomolyabb jégzajlás két éve, februárban volt, akkor a folyó hetven százalékát borították el a jégtáblák. Teljes hajózási zárlatot rendeltek el, a kompforgalom is leállt, a szigeti városrészben egyhetes tanítási szünetet rendeltek el. Ez idő alatt a szigeti részönkormányzat reggel és délután falubuszt indított a városi oldalra ingázókért. A szigeti diákok ideiglenesen kollégiumba költözhettek, hogy megkönnyítsék számukra az iskolába járást.
Katasztrófa a Margitta-szigeten
A Margitta-sziget lakói sohasem felejtik el 1956. március 13-át: a Duna vízszintje megközelítette az ezres jelzést Mohácsnál. A jégtáblák egymás alá verődve eltorlaszolták a folyó medrét az apatini kanyarban, így a víz visszaduzzadt.
Az ár Mohácsot fenyegette, s ekkor az árvízi védekezés irányítói úgy határoztak, átszakítják a szigeti körgátat. A hatalmas mennyiségű jeges víz az összes épületet, s az állatállomány jelentős részét elpusztította a szigeten, óriási károkat okozva. A lakosságot a honvédség segítségével menekítették.