– Miért csak tanári pályája záróciklusában lett igazgató?
– Most sem én jelentkeztem. Bérczi Bernát apát úr azért kért fel, mert közismert a közösségi tevékenységem és ő így fogalmazott rólam: „Csak a tanulók irányában vagyok elkötelezett”.
– Napjainkban is az orvosi egyetem előszobája ez a gimnázium?
– Legalább ilyen fontos az emberi értékek erősítése, persze szakmai vonalon az egyetemi felkészítés az alapcél. A tanulmányi sikerekhez, a masszív alapokhoz ugyanis elengedhetetlen a jó közösségi élet. A tanulóink egymásra figyelése, egymásért történő kiállása pedig szerintem mintaértékű a régióban.
– Minek köszönhető ez?
– Hogy hihetetlenül sok ilyen jellegű programot szervezünk. Amint belépnek az iskolakapun, máris egy sajátos közösségformáló gólyatáborba, a „Ciszternába” kerülnek. Mattyon rendezzük ezt a tábort, ahol több napon át szaktanárok, felsőbb éves diákok avatják be a gyerekeket a kollektív munkába, a szoborkészítéstől a közös éneklési, ügyességi feladatoktól a környezettudatosságig.
– Apropó természetközeliség. Igaz, hogy van az iskolának saját falusi háza is?
– Átán tartunk állatokat és kertet gondozunk, ám nem is olyan kicsi ez a birtok, egy osztály is ott alhat, ha úgy támad kedve. Minden héten valamelyik társaság kint tölt egy napot és ismerkedik a földeken az aktuális munkákkal, a természettel. Most egy pályázat révén szakirányú feladatokat is megoldanak.
– Mennyire kötelező a vallás a „nagylajosos” diákoknak?
– Szeretnénk, ha minél több hívő jelentkezne, de többnyire nem így van. Aki azonban elfogadja az itteni szellemiséget, az jól fogja érezni magát. Azt ugyanis elvárjuk, hogy az elveinkhez alkalmazkodjanak.
– Két évtizeden át Kertvárosban, az ANK-ban tanított. Miért jött el mégis több mint másfél évtizede?
– Éreztem, hogy váltanom kell, bár a közösségben ott is kitűnően éreztem magam. Aztán itt megismertem, mit jelent az, ha egy gyerek azért tanul, hogy mindent kihozzon magából a továbbtanulás érdekében. Szinte kikövetelik a tanároktól is, hogy minél jobban tanítsanak. Hát ezért mindenképpen érdemes volt váltani. Az pedig csak hab a tortán, hogy pályafutásom során a legjobb országos versenyeredményeket az itt töltött évek során érték el a tanítványaim.
– Milyen az, amikor nem tanárnő?
– A biológia szeretetétől családon belül sem tudok elszakadni. Impulzív, temperamentumos egyéniség vagyok, a férjemmel sokat járunk kirándulni, itthon és a határon túl, s mindenütt kiselőadást tartok a növényekről. No és szeretem azt is, ha ezeken a túrákon fizikailag egy kicsit önmagamat is le kell győzni.
Jóban a természettel
Bodáné Gálosi Márta Kaposváron nőtt fel, a Donner városrész természetes falusi környezetében. A Munkácsy Mihály Gimnáziumban biológia-kémia szakon érettségizett, a Pécsi Tanárképzőn biológia-rajz szakon diplomázott, biológiából az egyetemi szakot a szegedi JATE-n végezte el, egészségfejlesztő-mentálhigiéné szakon is oklevelet szerzett. Mestertanár, pedagógus minősítésekben és a tanfelügyeletben is aktív. Férje Boda Géza a Megyei Kormányhivatal Földhivatalából ment nyugdíjba. A biológia-földrajz tanároknak 21 éven át szervezett tanulmányutakat nemzeti parkokba.