A harmadik ipari forradalmat 1974-től az információ-technológia fejlődésében látják. A globalizáció árnyékában a harmadik és negyedik ipari forradalomban a magyar kerámiaipar nem tudott, és nem is fog tudni szerepet vállalni. A második ipari forradalmat a kőolaj, a hírközlés, az elektromosság, és a tömeggyártás elterjedése, a művészeteket pedig a szecesszió jellemezte. Számot kell vetnünk a Zsolnay-féle kerámiai üzemek, gyárak szerepével az ipari forradalmak folyamatában.
A 19. században Zsolnay Vilmos speciális kőagyag, és szecessziós kőedény kerámiai termékei mellett, kihasználta a második ipari forradalomban rejlő lehetőségeket, – ezek; a gőzerőgépek ipari alkalmazása, 1870: a távíró, a telefon, 1885–1888: a villamos-áramtermelő generátor, és az áramátalakító transzformátor feltalálása, a villamos erőművek, és a városi gázgyártás beindulása, az urbanizáció, és ezekre alapozva hozta létre üzemeit. A 20. század 1920-as éveiben Zsolnay Vilmos örökösei fokozatosan felhagytak a használati kőedénytermékek gyártásával, és áttértek az értékesebb háztartási porcelánedény gyártására. A gyárvezetés egyértelműen elkötelezte magát „a tömeggyártás gazdaságos bevezetése mellett”, ennek a döntésnek a második ipari forradalom sodrásában nem is volt alternatívája. A Zsolnay-féle kerámiai üzemeket, gyárakat a művészi dísztárgy gyártás és a kőagyag csőgyártás mellett, egy sorozatban gyártott porcelánszigetelő- és háztartási porcelánedénygyárrá fejlesztették.
Az 1948. évi államosítás után a gyártási profil fenntartása mellett elkötelezett munka folyt a Porcelángyár (új névvel 1948-tól) folyamatos fejlesztéséért, és ennek köszönhetően a gyár fenntartotta, és jelentősen bővítette európai színvonalú gyártását. Ideje lenne felülvizsgálni, hogy a Zsolnay Negyedbe látogatók kapnak-e hiteles tájékoztatást a Zsolnay-féle kerámiai üzemek, gyárak, és a Zsolnay Porcelángyár ipartörténetéről. Emlékeztetnék; a Pécsi Bányásztörténeti Alapítvány a mélyművelésű aknák helyét márványtáblákkal jelölte, míg ipartörténetét több kötetben dokumentálta, Pécsett egy tímárműhelynek a Felsőmalom utcában múzeuma van. A Zsolnay-gyári ipartörténet emlékezetben tartásában Pécs város mindenkori vezetőinek és az önkormányzat képviselőinek óriási az erkölcsi felelőssége. A Zsolnay Negyedbe látogatókat tájékoztatni kell, hogy hol járnak, mi volt a Zsolnay kerámiai üzemek, gyárak gyártási profilja, termékszerkezete, azoknak a termékeknek mi volt a szerepe a magyar gazdaság, és a társadalom fejlődésében. Kétségtelen, a megvalósításhoz nem elég az akarat, a kerámia szakma ismerete, és a Zsolnay üzemek, gyárak ipartörténetének rendszerszemléletű feltárása nélkülözhetetlen, egyébként ilyen munkák 2014-től már ismertek.
Egy Szilikátiparért Emlékérem birtokosa