A munkaerőpiaci statisztikák vonatkozásában nem meglepő módon rendre a főváros produkálja a legjobb adatokat. A KSH legfrissebb elemzéséből is látszik, hogy 2020 második félévében Budapesten voltak a legmagasabb a keresetek, ott volt a legnagyobb a foglalkoztatottság és a legkisebb a munkanélküliség. Baranya megye ezzel szemben általában a középmezőnyben teljesít, de az adatokból az is kiderül, egyes mutatók tekintetében az utolsó helyre kerültünk.
Megyénkben a nettó átlagkereset 215 ezer forint volt. Ez felülmúlta az egy évvel korábbi adatokat, tehát folytatódott a korábbi időszak emelkedő tendenciája, de még így is elmarad a 262 ezres országos átlagtól. Azt az értéket egyébként csak Budapest és Győr-Moson-Sopron megye tudta átlépni a 328, illetve a 271 ezer forintos átlagfizetéssel. Baranyában a legtöbbet az oktatás területén dolgozók vihették haza, ott a nettó átlagkereset 265 ezer forint körül alakult. Ebből is látszik, hogy Baranya egyik legjelentősebb foglalkoztatója a Pécsi Tudományegyetem. Hasonló fizetések voltak az információ és kommunikáció területén, valamint a pénzügyi szektorban, de még a feldolgozóiparban is 230 ezer forint körül alakultak a keresetek.
Igaz, a fizetések tekintetében nagyjából a középmezőnyben szerepel a megyénk, ezzel szemben a foglalkoztatási ráta a második negyedévben nálunk volt a legrosszabb. A 15–74 éves népesség mintegy 53 százaléka tartozott a gazdaságilag aktívak közé, jóval kevesebben, mint az előző évnek ugyanebben az időszakában. Természetesen ebben a folyamatban közrejátszott az ország egészét sújtó koronavírus-járvány is. A tavaszi korlátozó intézkedések idején sokan vesztették el állásukat, így a munkanélküliségi ráta is megugrott 7,4 százalékra, ami az egyik legkedvezőtlenebb adat országos összehasonlításban.
A vendéglátásban szükséges a segítség
A helyzet azért az utóbbi hónapokban valamelyest javult. Nyáron újraindult a gazdaság, feloldották a korlátozó intézkedéseket, a belföldi turizmus is beindult, ezek mind jó hatással voltak a foglalkoztatottságra. A nyilvántartott álláskeresők száma szépen lassan elkezdett csökkenni, amíg júniusban több mint húszezren tartoztak ebbe a kategóriába, októberben már csak nagyjából 16 ezren. Igaz, még ez az adat is jóval magasabb, mint a sokéves átlag.
A munkaerőpiacot tehát az elmúlt időszakban számos hatás érte, amelyek hatására szerkezetváltozás történik – ezt Bodó Sándor, az ITM foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára mondta. Ez azt jelenti, hogy beazonosíthatók az ágazatok, ahol láthatóan csökken vagy jelentősen nő a foglalkoztatás. Láthatóan csökkent a foglalkoztatottak száma a szállítás, a raktározás, a feldolgozóipar vagy a vendéglátás területén. Utóbbi van talán a legrosszabb helyzetben, ezért ott új szemléletre és kormányzati intézkedésekre van szükség.