Sem agrárszakmai sem más szempontból nem lehet megkérdőjelezni a klímaváltozást, amely egyre inkább kihat a termelésbiztonságra, ezáltal a lakosság élelmiszerekkel történő biztonságos ellátására. Az ágazat átlagos vízkárvesztesége évente országosan 55 milliárd forintra, ebből az aszálykár 40 milliárdra, a belvízkár 15 milliárd forintra tehető.
A hazai agrárium 2010 óta jelentős fejlődést tudott felmutatni, azonban a további növekedéshez elengedhetetlen a vízgazdálkodás hatékonyabbá tétele. A kormányzat ezt felismerve kiemelt figyelmet fordít az öntözésfejlesztésre is.
– Fontos lépés, hogy elindult a díjmentes aszálymonitoring-hálózat. Egy-egy hónappal, március elsejétől október 31-ig meghosszabbították az öntözési idényt, így a gazdálkodók két hónappal tovább juthatnak kedvezményesen öntözővízhez
– mondta Rittlinger József, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara megyei elnöke. A gazdálkodók az eddigi öt év helyett már húsz évre is kaphatnak vízjogi üzemeltetési engedélyt, az engedélyeztetés pedig könnyebbé vált.
Az öntözésfejlesztési stratégia megalkotásáról szóló kormányhatározat kapcsán 2017 és 2018 fordulóján a NAK 1,2 millió hektár területen vízigényfelmérést végzett. A felmérés rámutatott, hogy helyenként nem áll rendelkezésre felszíni víz, sok gazdálkodó pedig tart a bürokratikus terhektől. Az öntözéses gazdálkodást hátráltatja az elaprózódott birtokszerkezet, illetve a termelői együttműködések hiánya. További tényező, hogy a fejlesztés csak hosszabb távon térül meg, komoly önerő kell a beruházáshoz és a fenntartáshoz is.
A kormány tervezi, hogy a vidékfejlesztési programban támogatják az öntözési közösségek működését, és ezek a termelői közösségek a beruházásaikhoz is nagyobb intenzitású támogatást vehetnek igénybe.
Szárazsággal küzdöttek Baranyában is
Az aszály Baranyában is okozott gondot, az év elején arra panaszkodtak a gazdák, hogy tavaly ősz óta jelentős mennyiségű, áztató eső nem volt, amely nyilvánvalóan jelentősen rányomta a bélyegét a földek és a vetések állapotára is. Vegyes volt a kép az árpát, a repcét és a búzát illetően is, igen heterogén volt a minőség, voltak jó kondícióban lévő növények, de igen gyengék is.
A tavaszi vetésű növények is a tavalyinál kevesebb termést hoztak, amely annak tudható be, hogy a vetés után, majd az azt követő hónapban száraz volt az időjárás. A májusi sok eső és az augusztusi nagy meleg miatt aztán hamar beérett a kukorica, a 36–38 fokok a vegetációt megszakították, napraforgó termésátlaga ugyanakkor Baranyában lett a legmagasabb (3,3 tonna/hektár). Az időjárás őszre viszonylag jól alakult, a vénasszonyok nyara kedvezett a szántóföldeknek, sőt ezidáig a csapadékeloszlás is kegyes volt a gazdákhoz, így vetni is könnyebb volt.