Miközben baloldali politikusok a nők „diszkriminációjáról” beszélnek a közép- és kelet-európai államokban, a statisztikák szerint éppen ezekben az országokban áll egymáshoz a legközelebb a nők és a férfiak bruttó bére.
Az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat március 8-án, a nemzetközi nőnapon tette közzé legfrissebb felmérését, amely a férfiak és a nők fizetése közötti különbségeket hasonlítja össze – számol be a V4NA.
A kimutatás alapján kiderül, hogy a legfejlettebb gazdasággal rendelkező európai államok közül a bérkülönbség jó néhányban – így Németországban, Franciaországban és Ausztriában – meghaladja az európai átlagot (14,8 százalék), míg Hollandiában megegyezik azzal. Kiemelkedően magas a bérkülönbség az immár nem EU-tag Egyesült Királyságban és Svájcban is. A lista élén Észtország áll, ahol közel 23 százalékos az eltérés a férfiak és a nők bruttó bére között.+
Az Európai Szocialista Párt Nőszervezete február végén elindította a „Nemek közötti bérszakadék – Nem játék!” elnevezésű kampányát, hogy felhívja a figyelmet a nők fizetésében megnyilvánuló hátrányos megkülönböztetésére. Ehhez csatlakozva az ellenzéki Magyar Szocialista Párt (MSZP) parlamenti frakcióvezető-helyettese, Gurmai Zita gyakran helyezi a nők számára hátrányos fizetéseket belpolitikai retorikájának élére. Legutóbb az MSZP nőnapi megemlékezésén kijelentette, hogy az Orbán Viktor vezette magyar kormány eddig „nem sokat tett a magyar nőkért”, a Facebookon megjelent köszöntő videóban pedig arról beszélt, hogy a magyar nőknek egy napi figyelem jár, az év további 364 napján pedig „diszkriminációt szenvednek”.
Gurmai Zita: Az egyenjogúság megvalósításáért közösen kell küzdenünk minden demokratának – nőknek és férfiaknak együtt. Igen. Sokat számít a tisztelet idén, az év 366 napján, de szolidaritás, közös fellépés nélkül nem fog menni. Már csak azért sem, mert a döntéshozók többsége férfi. Boldog Nőnapot kívánok!
Közzétette: MSZP – 2020. március 7., szombat
A valóság ezzel szemben az, hogy
Magyarországon a nőknek 3 év szülési szabadság jár, törvény védi a szülési szabadságról visszatérő női munkavállalókat, a női és a férfi munkavállalók bére közötti különbség (11,2 százalék) pedig jelentősen az EU átlaga alatt van.
Az Eurostat a közép-és kelet-európai régióban csak Horvátországban, Lengyelországban, Szlovéniában és Romániában mutatott ki valamelyest kedvezőbb bérkülönbséget.
Borítókép: illusztráció