Az újonnan felvett lakáshiteleknek már csak alig több, mint 3 százalékát fordítják felújításra az adósok, miközben a használt lakások részesedése még mindig 70 százalék feletti a hitelcélok között. A jegybanki adatok szerint fokozatosan emelkedik viszont az építésre és új lakás vásárlására fordított kölcsönök súlya a portfólióban – írja a Világgazdaság.
Látványosan visszaesett az új lakáshitel-szerződéseken belül a felújításra felvett kölcsönök aránya – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adataiból. A jegybank statisztikái szerint
a 2019 első tíz hónapjában megkötött lakáshitel-szerződéseknek már mindössze 3,4 százaléka irányult felújításra vagy korszerűsítésre,
szemben az egy évvel korábbi 3,8, illetve a 2017 első tíz hónapjában mért 4,1 százalékkal. A felújításra felvett hitelek visszaszorulásáért leginkább a személyi kölcsönök előretörése okolható: egyre több háztartás oldja meg ugyanis az ilyen jellegű beruházásokat az ingatlanfedezet nélkül, gyorsan – és vállalható áron – hozzáférhető konstrukciók segítségével.
Az MNB adatai szerint ugyanakkor változatlanul a használt lakásoké a meghatározó szerep az újonnan felvett hiteleknél: bár a részesedésük több mint 3 százalékponttal csökkent egy év alatt, még mindig bőven 70 százalék feletti. Ez azt jelenti, hogy
a múlt év első tíz hónapjában közel 540 milliárd forintnyi szerződés használt lakóingatlan megvásárlására irányult.
Az új lakások részaránya viszont lassan, de folyamatosan emelkedik a lakáshitel-portfólióban, amiben szerepe lehetett a kedvezményes lakásáfa nyomán megnövekedett kínálatnak is.
A jegybank adatai szerint a tavaly október végéig megkötött szerződéseknek már több mint egytizedét új lakás vásárlása miatt kötötték, szemben az egy évvel korábbi 7,9-del. Eközben az építésre, bővítésre fordított hitelek részesedése 9,5-ről 11,6 százalékra emelkedett az új portfólióban, aminek nyomán az új ingatlanokra fordított kölcsönök aránya az első tíz hónapban összességében már meghaladta a 22 százalékot.