Az érintettek akkor járnak a legjobban, ha a munkadíj vagy anyagköltség egyike sem kevesebb az összes kiadás negyedénél – kezdi az ismertetést a Világgazdaság.
A felújítás programban minden gyermekes háztartás részt vehet, így a panellakásokban élők is, akik például a nyílászárókat cserélhetik le.
A felújított panelek az ingatlan.com adatai szerint népszerűbbek, az érdeklődők 30 százaléka keresi ezeket, a korszerűsítésre szoruló panelek kevésbé kapósak – írja a lap.
Budapesten egyébként a panellakások négyzetméterárának átlagos kínálati ára novemberben 570 ezer forintot tett ki, ami két százalékkal alacsonyabb az egy évvel korábbinál. A vevők erősödő alkupozíciója miatt a fővárosi panelpiacon 6-7 százalékkal lefelé mozdultak az adásvételi árak. A debreceni paneleknél az átlagos kínálati négyzetméterár 433 ezer forint, Győrben 397 ezer, Kecskeméten pedig 376 ezer forintnál jár.
A magyarországi lakótelepi, azaz panellakások egy része is korszerűbbé válhat a jövőre induló állami lakásfelújítási program révén – áll az ingatlan.com több mint 30 ezer panellakás-hirdetés adatai alapján készült elemzéséből, amely amellett, hogy bemutatja a mostani panelpiacot, választ ad arra is, hogyan érdemes az államilag támogatott lakásfelújításba belevágni.
A fő szabály szerint a lakásfelújítás költségeinek 50 százalékát, maximum 3 millió forintot kaphatnak a legalább egy gyermeket nevelő háztartások a program keretében. A költségek felét a számlák elektronikus beküldése után, utólag fizeti ki az Államkincstár.
A program megkülönbözteti az anyagköltségeket és a munkadíjakat, és ezek együttes összege képezi a támogatás alapját.
Mivel azonban a támogatást fele-fele arányban lehet elszámolni munkadíjra és anyagköltségre, ezért várhatóan akkor járnak legjobban a lakásfelújítók, ha egyik költségtípus sem kisebb az összes költség negyedénél – mondta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.
A jövőbeni korszerűsítés például a fűtésszámlát is mérsékelheti a nyílászárók cseréje vagy felújítása után, akár a panellakásokban is. Balogh László azt mondta, hogy a lakásállomány jelentős részét, 14 százalékát adják a panelek, azaz majdnem minden hetedik lakás tartozik ebbe a körbe.
A több százezer panellakás egy része olyan házban van, amely az elmúlt két-három évtizedben átesett korszerűsítésen, például szigetelést kapott kívülről, de az állomány nagyobb részét nem érintették ezek a beruházások. Éppen ezért a panellakásoknál érdemes a lakáson belüli felújítást is végrehajtani.
Annál is inkább, mert a panelpiacon belül a keresletet meghatározza, hogy felújított ingatlanról vagy felújítandó ingatlanról van-e szó. A panellakások iránti érdeklődések 30 százaléka felújított állapotúra érkezett az elmúlt két évben, 25 százalékuk pedig a felújítandókat kereste – tette hozzá Balogh László.
Az ingatlan.com elemzése szerint a panellakásoknál is megállt a korábbi években látott drágulás.
Idén november közepén a budapesti panellakások négyzetméterárának középértéke 570 ezer forint volt, ami 2 százalékos csökkenést jelent tavaly novemberhez képest.
Az ingatlan.com szakértője elmondta, hogy tavaly óta a vevők alkupozíciója jelentősen erősödött, így a tényleges adásvételi árak 6-7 százalékkal kerültek lejjebb egy év alatt. Az is látszik, hogy a felújítottként hirdetett budapesti panellakásokat négyzetméterenként 85 ezer forinttal drágábban kínálják eladásra, mint a korszerűsítésre szorulókat, átlagosan 606 ezer forintos négyzetméteráron.
A többi nagyváros közül Debrecenben minimálisan, 3 százalékkal 433 ezer forintra emelkedett a panellakások átlagos négyzetméterára. Győrben 2,5 százalékkal 397 ezer forintra nőttek. Kecskemét 376 ezer forintos panel-négyzetméterárral szerepel az ingatlan.com elemzésében, ami megegyezik az egy évvel korábbi átlaggal.
Borítókép: illusztráció