Szakmai vélekedés szerint a mostani kormányzati időszak végére, vagyis 2022-re egy számjegyű lehet a személyi jövedelemadó — ez azt jelentené, hogy az szja jelenleg 15 százalékos kulcsa 9 százalékosra vagy még kisebbre változna – írja a Magyar Nemzet. A legalább hétszázmilliárdos adócsökkentés visszavethetné a feketefoglalkoztatást, miközben pénzt hagyna ötmillió adófizetőnél. Az érvek mellett ellenérvek is akadnak, például hogy ez a módosítás szolgálná-e leginkább a gazdaság érdekeit, s lenne-e rá elég állami fedezet.
Ha a közteherviselés átalakítása, fejlesztése kerül szóba, manapság az egyik legfontosabb kérdés, hogy az állam melyik adót mérsékelje és miként. A felvetésre a különböző szempontok szerint nyilvánvalóan különböző válaszok adhatók.
A Magyar Nemzetnek nyilatkozva a Magyar Könyvelők Országos Egyesületének alelnöke először az adózás összefüggéseire világított rá. Ruszin Zsolt kifejtette: a feketekereskedelem letörése, a fiktív számlázás visszaszorítása idehaza létkérdés, a 2010 óta alakuló adórendszernek ugyanis az az alapelve, hogy a forgalmat megadóztatja – például az áfával és a jövedéki adóval –, a jövedelmek közterhét viszont egyre csökkenti.
A szakember úgy vélekedett: hasznot hajtana, ha a kormány megvalósítaná az egy számjegyű személyi jövedelemadó tervét, vagyis az adó kulcsát a mostani 15 százalékról legalább kilenc százalékra mérsékelné.
„A lépés érdemben csökkenthetné a feketefoglalkoztatást és visszaszoríthatná azt a gyakorlatot, hogy a munkavállalók fizetésük egy részét zsebbe kapják”
– fogalmazott a könyvelői egyesület alelnöke.
Szerinte az szja ilyen csökkentésére a mostani kormányzati periódus végére, 2022 táján sort is lehetne keríteni.
Jelenleg fut egy többéves adócsökkentési program: a kormány 2017-ben látott hozzá az úgynevezett szociális hozzájárulási adó (szocho) mérsékléséhez – a vállalkozások által fizetendő elvonás korábban 27 százalékos volt, július elejétől 17,5 százalék lesz.
A kormány a munkaadók és a munkavállalók képviselőivel kötött hatéves bérmegállapodásban vállalta a teher lefaragását, de ehhez feltételt is szabott: akkor lesz folyamatos a szochocsökkentés, ha a cégek közben emelik alkalmazottaik bérét. Az egyezség időszaka tart, vagyis a cégek adója még tovább csökkenhet.
Hegedüs Sándor, a BDO Magyarország adótanácsadási üzletágának adóigazgatója szerint a szociális hozzájárulási adó csökkentését – az előzetes terveket követve – mindenáron folytatnia kell a kormánynak, a legnagyobb gazdasági eredmény, a foglalkoztatás célzott támogatása ugyanis ettől az intézkedéstől remélhető. Hozzátette:
Magyarország már a mostani, 15 százalékos személyi jövedelemadóval is kiváló helyen áll az európai adóversenyben.
Érdekes munkaügyi szempontot említett meg a téma kapcsán a Magyar Okleveles Adószakértők Egyesületének vezetője. Herich György arról beszélt, hogy a cégek azt az összeget, amely a béremelés fejében járó szocho-csökkentéssel náluk marad, most általában odaadják a munkavállalónak, de nem biztos, hogy ez mindig így lesz.
„Egyébként is, a helyzet olyan érzetet kelt, mintha a vállalkozás a saját jóindulatából és saját pénzéből emelne bért, pedig fontos állami intézkedés, költségvetési forrás, vagyis mindannyiunk pénze áll a kedvező lépés mögött” – fejtette ki a szakember, majd hozzátette: inkább a személyi jövedelemadó enyhítését támogatja. – „Az szja lefaragásával csökkenne a feketegazdaság, miközben minden legálisan dolgozó adófizető pénzhez juthatna, az adócsökkentésből mindenki automatikusan részesülhetne.”
Adócsökkentés és a feketézés letörése. De hogyan?
MAGYAR NEMZETI BANK
„Az elmúlt évek intézkedései mellett is fontos a munkát terhelő adók további csökkentése, ami a munkaerőpiacra és a versenyképességre is pozitívan hat. A jelenlegi, magas kereslettel jellemezhető munkaerőpiaci helyzetben előnyösebb a személyi jövedelemadó csökkentése, mint a szociális hozzájárulási adóé” – áll a jegybank 330 pontos versenyképességi programjában. A helyzetelemzés szerint az szja lefaragása a munkapiac kínálati oldalát erősíti, emellett további előnye, hogy mérsékli a megtakarítások adóját, így ösztönöz állampapír- vagy részvényvásárlásra. A MNB összegzése külön is megemlíti a kilencszázalékos szja-t, rögzítve: a bérek fenntartható emelése mindenekelőtt ezzel garantálható.
ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK
„Az államnak azoktól is be kell szednie az adót, akik eddig részben vagy egészben kivonták magukat a közteherviselés alól, az ebből származó pluszbevételből pedig mérsékelni lehet az adókat. Úgy vélem, van lehetőség további adókulcscsökkentésre” – nyilatkozta a lapnak május közepén az Állami Számvevőszék elnöke. Domokos László szerint olyan adókat célszerű mérsékelni, amelyek enyhítése erősíti az ország versenyképességét, ezért elsősorban a munkát terhelő kulcsok lefaragására adódik lehetőség.
PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM
„Bár a személyi jövedelemadó és a szociális hozzájárulási adó az elmúlt években jelentősen csökkent és a célzott (így például a családi) kedvezmények is számottevők, a munkajövedelmek közterhei nemzetközi összehasonlításban még mindig magasak idehaza” – olvasható az év elején közreadott Program a versenyképesebb Magyarországért című pénzügyminisztériumi dokumentumban. A szaktárcánál rögzítették: az a cél, hogy hazánk elérje a visegrádi országok adóelvonási szintjét.
NEMZETI ADÓ- ÉS VÁMHIVATAL
„Az informatikai lehetőségek szélesítése révén egyre szűkebbre tudjuk vonni a kört az adócsalók körül, miközben a papírmunka jelentős részétől megszabadíthatjuk a tisztességes adózókat” – mondta a lapnak a múlt héten a NAV vezetője. Sors László szerint így garantálható a leginkább, hogy a közterheket minél többen befizessék, vagyis az, hogy minden évben nagyobb adóbevétel folyjon be, mint azelőtt.