A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden kiadott jelentése szerint novemberben a fogyasztói árak éves növekedési üteme 2,7 százalékra lassult az októberi 3,0 százalékról. Egy hónap alatt, októberhez képest a fogyasztói árak átlagosan 0,2 százalékkal mérséklődtek. Az alacsonyabb áremelkedésben a szolgáltatások októberinél kisebb éves áremelkedése, valamint a járműüzemanyagok árcsökkenése játszotta a legnagyobb szerepet – tette hozzá a KSH.
Virovácz Péter, az ING bank vezető elemzője az MTI-nek küldött kommentárjában leszögezte: az infláció folytatta mérséklődését novemberben. A piaci várakozástól elmaradó inflációs adatot az üzemanyagok és a közlekedési szolgáltatások árának alakulásával magyarázta. A legnagyobb hatást az újból ingyenessé tett közterületi parkolás gyakorolta, amely önmagában 0,2 százalékpontot magyaráz az infláció lassulásából. Mivel az üzemanyagok és a szabályozott áras termékek nem szerepelnek a maginflációs mutatóban, aligha meglepő, hogy a maginfláció enyhén emelkedett. A 3,9 százalékos mutató azonban továbbra is a jegybank célsávján belül van. A maginfláció emelkedésében a szolgáltatások mellett szerepet játszott a dohányáruk és a szeszes italok áremelkedésének erősödése.
Előre tekintve decemberben tovább mérséklődhet az infláció, így az év egészét tekintve 3,3 százalék lehet a mutató. A jövő év első negyedévében pedig főleg az előző évi bázishatások miatt hároméves mélypontra, 2 százalék közelébe süllyedhet az áremelkedés átlagos üteme. Ezt még módosíthatja a forint árfolyamának alakulása, amelyet jelenleg a szokásosnál is nagyobb bizonytalanság övez az EU-val kapcsolatos viták potenciálisan heves piaci reakciója miatt – tette hozzá. Az infláció akár még meg is engedné, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) csökkentse az egyhetes betét kamatát, ugyanakkor ez további turbulenciákat hozhatna az árfolyamban, így várhatóan a helyzet tisztázásáig a jegybank is kivár a monetáris politika módosításával.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője is azt emelte ki, hogy az ingyenes parkolás és az üzemanyagár-csökkenés nélkül novemberben stagnált volna az infláció.
Hozzátette: a fő mutató lassulásával szemben az inflációs trendeket pontosabban mutató, a változékony energia-, élelmiszer- és hatósági árak nélkül számolt 3,9 százalékos maginfláció még mindig magasnak mondható, kicsit meg is haladja az októberi 3,8 százalékot. A maginfláció néhány kiugrástól eltekintve tavaly március óta a 4 százalékos szint körül mozog, ami a jegybanki toleranciasáv felső határa, mutatott rá az elemző.
A számszerű előrejelzését ismertetve a szakember közölte, az idén az éves átlagos infláció 3,3 százalékos lehet, 2021-ben pedig 3,2 százalékos ütemre lehet számítani, de évközben jelentős ugrások és süllyedések lehetnek a a bázishatás miatt.
Molnár Dániel, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági elemzője kiemelte, hogy a fogyasztói árak emelkedésének novemberi üteme már elmarad az MNB céljától. Az élelmiszerek áremelkedése továbbra is felfelé húzza a pénzromlás mértékét. A dohányáruk ára, főleg a növekvő jövedéki adó nyomán emelkedett.
Az infláció lassulása tovább enyhíti a jegybankra nehezedő nyomást, azonban a decemberi kamatdöntést várhatóan nem a jelenlegi inflációs folyamatok, hanem a gazdasági kilátások befolyásolják majd. Amennyiben a jegybanki döntéshozók úgy látják, hogy elhúzódó kilábalással néz szembe a magyar gazdaság, amely az infláció további lassulását eredményezné, akkor sor kerülhet újabb monetáris lazításra. Ugyanakkor a monetáris kondíciók lazítására a nemkonvencionális eszközök, nem pedig az alapkamat módosítása révén kerülhet sor decemberben – vélekedett az elemző.
Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője is egyetértett azzal, hogy a várakozásoknál alacsonyabbra süllyedt a novemberi infláció döntő mértékben az üzemanyagárak csökkenésének, valamint a parkolási díjak felfüggesztésének köszönhetően. A maginfláció azonban jórészt a dohánytermékek áremelkedése miatt emelkedett. Az MNB által kiemelt adószűrt maginfláció 3,3 százalékosra emelkedett, így a Takarékbank szakértője a közeljövőben nem várja az egyhetes betét kamatának további emelését. A forint gyengülése és az infláció jövő év elején várható megugrása miatt ugyanakkor az MNB óvatos maradhat a lazítással.
Nyeste Orsolya, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője rámutatott: az inflációs és a maginflációs folyamatok elválása jól mutatja, hogy a novemberi vártnál gyorsabb dezinfláció mögött elsősorban az alapinfláción kívüli folyamatok álltak, azaz a mérséklődő élelmiszerár-infláció, az alacsonyabb benzinár és az adminisztratív hatások.
Mint hozzátette, a novemberi adat is összhangban alakult azokkal a korábbi várakozásokkal, miszerint a tavalyi magas bázisadatok az idei negyedik negyedévben már lassuló inflációhoz vezetnek. Ehhez járultak még hozzá a pandémia okozta hatások, melyek a lezárások időszakában úgy tűnik, inkább az alacsonyabb infláció irányába mutatnak, részben az adminisztratív intézkedések miatt.
Ami pedig a kilátásokat illeti, a járvány második hulláma újabb bizonytalanságokat hozott a gazdasági kilábalás folyamatába, ami fundamentálisan inkább dezinflációs tényező lehet. Ugyanakkor a gazdaság újranyitása, az ezt követő esetleges átárazások az inflációs mutatónak ismét a szokásosnál magasabb volatilitásához vezethetnek a jövő évben – állapította meg az Erste Bank szakértője.
