A lista azt állapítja meg, mennyire fontos szerepet tölt be a hadsereg valamely ország életében – írja a Magyar Nemzet. Immár hagyományosan Izrael vezeti, de szinte az összes közel-keleti állam az első harminc ország között van. Magyarország az 55. helyen szerepel, az amerikaiak a 31., míg a németek a 97. helyre kerültek.
A Bonn International Center for Conversion elnevezésű kutatóintézet évről évre elkészíti kutatását, amelyekből a legfrissebb a héten látott napvilágot. Ebből kiderül:
a világ összességében egyre többet költ védelmi kiadásokra, ahogyan évről évre növekszik a katonai konfliktusok száma is.
A 154 országot vizsgáló globális militarizációs rangsor – összehasonlító módszerekkel élve – elsősorban azt nézi, hogy a védelem mekkora súllyal bír a társadalom egészéhez viszonyítva.
Vizsgálja a katonai kiadásokat, arányát, illetve a nehézfegyverzet és a hadsereg létszámának adatait.
A kutatás három erőteljesen militarizált térséget emel ki: Kelet-Európát az orosz–ukrán konfliktus miatt, a Dél-Kaukázust a Hegyi-Karabah miatti feszültségek következtében, illetve a Közel-Keletet. Izrael újra a rangsor első helyét kapta, de Irak kivételével minden közel-keleti ország az első harminc között szerepel.
Európában a katonai kiadások erőteljes növekedése figyelhető meg – a legnagyobb mértékben a balti államokban és Ukrajnában. A szerzők szerint
ennek egyik oka az Oroszországtól való félelem, amelyet a Krím-félsziget 2014-es orosz annektálása idézett elő.
Kijevet a keleti szomszédjával szembeni védelem és a Kelet-Ukrajnában zajló fegyveres konfliktus lezárása motiválja. Katonai költségvetése 21 százalékkal nőtt tavaly, elérve a 4,4 milliárd dollárt, amivel Ukrajna a rangsor 14. helyére került.
Az Egyesült Államok nyomásgyakorlása lehet a másik oka Európa megnövekedett katonai kiadásainak.
Donald Trump elnök 2016-os megválasztása óta Washington aktív szószólója annak, hogy minden NATO-tagországnak meg kell felelnie a szervezet követelményeinek, miszerint a GDP legalább két százalékát védelemre fordítja.
Oroszország a militarizációs index hatodik helyén szerepel.
Tavaly Moszkva folyamatosan modernizálta a hadseregét, javítva a védelmi potenciálját.
Ugyanakkor 2016–2018 között az orosz katonai kiadások jelentősen csökkentek – 82,6 milliárd dollárról 61,4 milliárd dollárra. Ennek legfőbb oka a Moszkva ellen hozott nyugati szankciók, az olajárak zuhanása és a gazdasági helyzet általános romlása.
Annak ellenére, hogy abszolút számokban a legtöbb pénzt az Egyesült Államok költi védelmi kiadásokra, a rangsorban Washington csak a 31. helyre került.
Az amerikai védelmi kiadások a GDP 3,2 százalékát teszik ki. Franciaország az 53., Lengyelország a 62., Nagy-Britannia a 68., Kína a 94., Németország pedig a 97. helyen szerepel a bonni kutatóintézet listáján.
Magyarország az 55. a német kutatóintézet 2019-es rangsorában.
A kutatás rámutat hazánk védelmi modernizációs lépéseire, többek között a 44 Leopard 2 harckocsi, 24 Panzerhaubitze 2000 önjáró tarack és 36 Airbus harci helikopter megrendelésére.
A katonai kiadásokat taglaló más rangsorok abszolút számokban mérik, hogy az egyes országok mennyit költenek a védelmi ágazatra. Az egyik legismertebb ezek közül a Stockholm International Peace Research Institute intézeté, amelynek 2018-as adatai szerint az Egyesült Államok költött messze a legtöbbet, 649 milliárd dollárt a hadseregére. Washingtont Kína (250 milliárd dollár), majd Szaúd-Arábia (67,6 milliárd dollár), India és Franciaország követi. Oroszország ebben a rangsorban is a hatodik helyet foglalja el.