Az elemzés elkészítésében 34 kutató vett részt világszerte ismert kutatóintézetektől és szervezetektől – többek között a WWF-től is -, akik munkájuk során 12 millió kilométernyi vízfolyást vizsgáltak meg.
A májusban, a Nature magazinban publikált tudományos elemzés szerint
a világ 246 leghosszabb folyójának alig egyharmada szabályozatlan,
több mint 60 százalékuk szabad folyását gátak, vízerőművek vagy víztározók akadályozzák.
New paper @nature shows only 37% of #rivers longer than 1000km remain free-flowing over their entire length & only 23% flow uninterrupted to the ocean w/ those mostly in remote regions like the Arctic—@mcgillu @NatCapProject @WWFscience & others https://t.co/AtVCkVLPWH pic.twitter.com/Bwrr251PB1
— Chris Field (@chrfield) May 9, 2019
Az elemzés többek között megállapítja, hogy
a Föld 1000 kilométernél hosszabb 91 folyója közül már csak 21 tekinthető szabályozatlannak,
ennyi jut el úgy a forrástól a torkolatig, hogy egyetlen gát sem akadályozza útját.
Annak, hogy a folyók hosszanti átjárhatósága csorbát szenved, a gátak és víztározók az első számú okai. A gátak nemcsak a vándorló halak számára jelentenek akadályt, hanem a hordalékmozgást és a vízjárást is alapvetően befolyásolják.
Jelenleg közel 60 ezer nagy gát található a világ folyóin, és további 3700 gát építését tervezik.
Gyakori probléma, hogy a vízerőművek tervezése egy folyón vagy vízgyűjtőn egyenként zajlik, nem vizsgálva az összeadódó hatások miatti kockázatokat.
Such an important map in new @nature paper. Vital to protect the remaining blue free flowing rivers & the diverse benefits they provide people & nature (freshwater fish stocks that feed millions, sediment to keep deltas above rising seas etc) https://t.co/ezuUrKbDF9 pic.twitter.com/oRguIYgBuU
— WWF Water ?? (@WWFLeadWater) May 9, 2019
A szabad folyású folyók nemcsak a természeti környezet állapotának megőrzése miatt jelentősek, hanem a társadalom számára nyújtott szolgáltatásaik miatt is.
Az egészséges vízfolyásoknak sok országban döntő szerepük van a népesség élelmiszer-ellátásában, máshol a folyók és ártereik az aszály és az árhullámok esetén nyújtanak segítséget,
valamint a folyókhoz kötődő fajok és élőhelyek megóvása szempontjából is kiemelkedő a jelentőségük.
A még szabályozatlan folyók megőrzése és a gátépítések féken tartása a Föld egésze szempontjából kiemelkedő jelentőségű – hangsúlyozza közleményében a WWF.
Európában a jelentés szerint nincs 1000 kilométernél hosszabb szabályozatlan vízfolyás.
Magyarország és a Kárpát-medence folyói között sok olyat találni, melyeken nincs gát vagy vízerőmű, ennek ellenére mégsem tekinthetők szabályozatlannak. A 19-20. században ugyanis a folyószabályozások miatt nagyon sok mellékágat és holtágat levágtak a folyókról, és több tízezer hektár ártér került az árvízvédelmi töltéseken kívülre.
Magyarországon lehetőség lenne az árterek visszacsatolására a Tisza mentén, vagy a mellékágak visszacsatolására a Duna vagy a Dráva mellett. A WWF szerint ezt a felelősséget vállalni kell, a lehetőségeket kihasználva hozzá kell látni a folyók helyreállításához, és a folyókra kockázatokat jelentő fejlesztéseket fokozatosan el kell hagyni.
Borítókép: hatalmas gát a Jangce folyón Kínában