Ha Horvátország és nyár, akkor mindenkinek elsőre a tengerpart jut eszébe. Esetleg az is, hogy a legtöbb magyar ezt a régiót választja nyaralása helyszínéül. Pedig van itt más is…
Ha pedig azt halljuk, Baranya, akkor leginkább a mi megyénk jut eszünkbe. A legtöbben talán azt is tudjuk, hogy Baranya déli része Horvátországban ragadt, hiszen az egykori magyar vármegyét kettészelte a történelem. Szerencsére Pécs környékéről nagyon sokan kihasználják, kihasználjuk a határon átívelő egykori megye egységét. Nemrégiben turisztikai szakemberek is megismerhették egy tanulmányi túra keretében, hogy hozzánk igen közel mennyire gyönyörű helyek, milyen kiváló étkek és borok sorakoznak.
A bama.hu stábja néhány éve már részt vett egy Pécs-Eszék raliversenyen, amit élőben tudósítottunk, és már akkor leszögezhettük, hogy Baranyának a határon túli oldala is varázslatos. Több határon átnyúló projekt is bizonyítja, hogy a kapcsolatokat ápolni, fejleszteni és mélyíteni kell. Fontos szempont az is, hogy a határon kívül rekedt horvátországi magyar közösség ne sorvadjon el, ezért talán mi is tehetünk egy kicsit.
A Baranya Zöldút különleges értékeit mutatta meg nemrégiben szerkesztőségünk képviselőjének is Dél-Dunántúli Ökoturisztikai Klaszter képviseletében a Gyeregyalog.hu Egyesület. Két napos tanulmányút a Drávaszögben a Mohácsi Nemzeti Emlékhelyről indult, hiszen itt is olyan fejlesztések valósultak meg és várhatóak is, mely alapján a sátorhelyi park is szervesen illeszkedik a határon átívelő régió turisztikai értékei közé. Mint a helyszínen megtudtuk, már most is vannak olyan csoportok, akik éjszakai látogatásra, mécseses túrára érkeznek a mohácsi kikötőből, hogy ismeretüket tágítsák a magyarok egyik legnagyobb tragédiájáról.
A következő állomás a Topoljei Szent Péter és Pál templom akár a mohácsi emlékhely párja is lehetne egy turistacsoport számára, hiszen Savoyai Jenő herceg az oszmán seregek felett aratott utolsó győzelme után, 1722-ben építtette. A közeli Kiskőszegről frenetikus kilátás nyílik három országra is a település felett található kilátóban, s ha már itt vagyunk, érdemes felkeresni Eat Green projekt keretében létrehozott szabadtéri szoborparkot, amely elsősorban a gyermekeknek lehet érdekes egy kirándulás keretében. Nem messze innen a Zöld Sziget turisztikai lehetőségeiről is hallhattunk, a horgászat szerelmeseinek és a nyugalomra vágyóknak egyaránt paradicsom lehet. Sajnos az idei évben a szúnyoginvázió megnehezíti azt, hogy jó szívvel ajánljuk. Saját bőrünkön tapasztaltuk meg, hogy a megáradt Duna mennyire kedvez a vérszívók szaporodásának, de ez a legtöbb helyszínen így volt.
A gasztronómiai különlegességekre már sokan felfigyeltek, hiszen Csúza, ahol mi is ebédeltünk egyet, elég sok pécsi baranyai honfitársunk fellegvára. Ha arra járnak, a Kollár Pincészetet ne hagyják ki, remek boraik vannak. Innen Zlatna Gredára vezetett utunk, ahol az Ökoturisztikai Központ hívogatja a látogatókat. A központban többek között kalandpark, faház, erdei iskolai foglalkozások várják az érdeklődőket, de lovagolni is lehet. Vörösmarton a Go Green projekt részeként épült Ökoturisztikai Látogatóközpontban a régió az állat- és növényvilágát mutatják be a látogatóknak, de a települést érdemes meglátogatni szeptemberben is, mert kiváló borokat lehet kóstolni egy bormaraton keretében. Ide már tízezer embert várnak, elég komoly program ez a félig magyarok lakta településen. Csúzán a Josić Pincészetben egy kiváló borkóstoló egy tökéletes esti program a vacsorával kiegészülve, nyugodt szívvel ajánlható bárkinek.
Másnap az Eat Green projektzáró rendezvényén Hercegszőlős Járás turizmusfejlesztési elképzeléseivel ismerkedhetett meg a tanulmányút csoportja. Megtekinthettük a helyi termékekre szakosodott piacot Hercegszőlős, majd Bosnyák Ibolya helyi termék előállító finomságait is megkóstolhattuk. Ha ezen a településen járunk, természetesen kihagyhatatlan a Belje Pincészet, mely Horvátország legnagyobb szőlőterületét irányítja, közel 600 hektáron termesztenek szőlőt. A pincészet 2010-ben az év pincészete címet nyerte el a szomszédos országban, főborászuk, Marijan Knežević pedig az év borásza lett.
A túra csúcspontja aztán Kopácsra vezetett, a rétre, amelyet mindenkinek látni kell az életében legalább egyszer. Szlavóniában, a Duna és a Dráva összefolyásánál találjuk Európa egyik legnagyobb természetes vizes élőhelyét, a mocsarak, erdők és ártéri mezők alkotta Kopácsi-rétet. A gyakori áradások miatt ősállapotában fennmaradt, ma már szigorúan védett térség az Európa Amazonasának is nevezett Mura-Dráva-Duna Bioszféra Rezervátum része. Mi is ebben a tökéletes, elárasztott állapotában tekinthettük meg a rétet egy sétahajós kiránduláson, és teljesen elvarázsolt minket a réti sas és a szarvas egy percen belüli felbukkanása.
Ha ránk hallgatnak, akkor egy hétvégi kiruccanásnak tökéletes a határon túli Baranya. Ne hagyják ki!