Járókelők között készített videót arról egy olvasónk, ahogyan egy férfi egy földön fekvő diákot üt, majd megrúg Pécsett, az ANK előtt. Az esetet többen döbbenten nézték és kommentálták.
Nem ez volt az első amikor valakit az utcán bántalmaztak. Komlón egy fiatalember összetalálkozott régi haragosával. Amint meglátta, odalépett hozzá, és lefejelte. Ugyanezen a hétvégén a pécsi Indóház téren egy nő szóváltásba keveredett egy férfival. A hölgy annyira feldühödött, hogy a férfit megütötte és megrúgta, aki ettől a földre került. Kozármislenyben pedig néhány napja fajult tettlegességig egy szóváltás, egy férfi megütött, megrúgott, sörös üveggel fejbe ütött egy másik férfit a buszmegállóban.
Ennyi verekedéssel zárult esetet hallva méltán merül fel az olvasóban is, hogy mi állhat a jelenség hátterében, miért gondolják úgy az emberek, hogy az erőszak a megoldás a nézeteltérések rendezésére. Dr. Káplár Mátyás tanácsadó szakpszichológust, a PTE Pszichológiai Intézet intézetigazgató-helyettesét erről kérdeztük.
– Bizonyíték természetesen nincs rá, de elképzelhető, hogy a járvány miatt, a korlátozások kapcsán megnövekszik az emberekben a feszültség – fogalmazott a pszichológus.
Mint mondta, a helyzet nehézsége abból adódik, hogy nem látjuk mikor lesz vége a járványhelyzetnek és az ezzel járó különböző, mindennapi életet korlátozó intézkedéseknek. Mert bármilyen megpróbáltatáson is kell az embernek átmennie, ha tudja, hogy meddig fog ez tartani, akkor könnyebben viseli.
– A feszültség ebből származik, hogy most nem tudják az emberek, hogy meddig lesz korlátozva az életük, vagy, hogy lesz-e még valami további korlátozás az eddigiekhez képest. Ezért lehetséges, hogy az egymás közötti konfliktusokat is sokkal hevesebben élik meg – mondta Káplár Mátyás.
Több családon belüli erőszakot követtek el a karanténban
A szakértők arra is felhívják a figyelmet, hogy az adatok alapján a karantén időszakában csökkent az elkövetett bűncselekmények száma az előző évihez képest, ám a vizsgált időszakban jóval több családon belüli erőszakot követtek el, mint korábban.
Ezzel kapcsolatban Káplár Mátyás elmondta, hogy az együtt töltött idő, az hogy az emberek nem tudtak kimozdulni valóban ezt eredményezhette.
Korábban ha egy családban otthon voltak konfliktusok könnyebben tudták kezelni az emberek. Elmentek a munkahelyükre vagy valahova, ahol le tudták vezetni a feszültséget. A karanténidőszakban erre nem volt lehetőségük. Jelenleg mind a gyerekek, mind a felnőttek tekintetében a bizonytalanság jellemző, illetve a frusztráció, ami ugyanúgy tovább növeli a szorongást.
De közeleg a tél is, amikor az emberek hajlamosabbak a depresszióra. A pszichológustól megtudtuk, hogy ebben az időszakban az öngyilkosságok száma is megnövekszik az év más időszakához képest.
Feltöltődés
S, hogy mit lehet tenni a jelenlegi élethelyzetben, amitől jobb kedvre derülünk, és ezáltal a bennünk lévő feszültség is csökken? Ezt is megkérdeztük. A pszichológus elmondta, hogy sajnos teljes megoldást nemigen lehet adni a helyzetre, pont amiatt, mert nem tudjuk, hogy meddig fog tartani a járvány. Ám enyhíteni tudjuk, és kell is a frusztrációt.
– Tudatosan, és sokkal több időt kell fordítani a lelki feltöltődésre, az érzelmi feltöltődésre, a pozitív dolgokra. Azokra a dolgokra, amelyek által az ember pihenni tud, amik által jól érzi magát – fogalmazott.
Mert míg a mindennapi életben egy megszokott ritmus szerint élünk, most sokkal nagyobb a lelki megterhelés. Ezt ellensúlyozni kell, így mi magunk is sokkal több időt fordítsunk arra, hogy a járványhelyzetből eredő nyomást ellenpontozzuk, természetesen a lehetőségekhez mérten. Akár valamilyen szórakozási lehetőséggel vagy hobbival. Vagy a szeretteinkkel eltöltött minőségi idővel. De sokaknak segít az is, ha nagyobb teret engednek az életükben a mozgásnak, a sportnak.