A vízkereszttel megkezdődött a farsangi időszak, mely a hagyományok szerint a mulatságok, a pártalálás és a lakodalmak ideje. A jelmezbálok és a nagy evések manapság is bevett szokásnak számítanak, a házasságkötések azonban már korántsem az első negyedévben a leggyakoribbak
– írja a hirado.hu.
Idén a farsang vége február 25-re esik, így az időszak igencsak hosszúnak mondható, de még mindig elmarad az előző évitől, amikor március 5-én zárult.
„A farsang egy pogány ünnep, tulajdonképpen semmi köze az egyházhoz, sőt, nagyon sokáig tiltották is – különösen a protestáns egyház –, mert az ördög ünnepének tartották. Teleki Miklós 16. századi prédikátor azt mondta: Pogányoktól reánk szálló lélekölő, testhizlaló farsang. Ennek ellenére, ha ma megnézzük, nincs olyan egyház vagy gyülekezet, amelyik ne rendezne farsangi összejövetelt”
– mondta Tátrai Zsuzsanna néprajzkutató.
Hozzátette a farsangi szokások a magyar hagyományban a nemesség körében olasz – a királyi udvarba Itáliából hoztak álarcokat, jelmezeket –, a polgárok körében német eredetűek voltak.
„A mindenkori fiatalok számára jelentette a legtöbbet a farsang, mert ilyenkor volt lehetőségük az ismerkedésre”
– emelte ki Tátrai Zsuzsanna a hirado.hu-nak.
A házasságkötések ideje is ekkor jött el.
A magyar néphagyományban – a keresztény egyházhoz viszonyítva – tilos volt lakodalmat tartani a nagyböjt és az adventi időszak alatt, míg nyáron egyszerűen azért nem esküdtek az emberek, mert dolgoztak, és ezért nem volt rá módjuk.
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint
2018 első negyedévében – melybe a nagy farsang esik – országosan 6133 házasságkötés történt, míg a teljes évben 50 ezer 828 pár kelt egybe, ami azt jelenti, hogy csupán a frigyek 12,07 százaléka köttetik meg a hagyományos pártalálási időszakban, farsang időszakában.
Régebben fontos volt a pártalálás, mivel rendkívül fiatalon, 18 évesen vénylánynak bélyegezték azokat a hajadonokat, akiknek nem kötötték még be a fejét.
„A vénlánycsókolás főleg a legények szórakozása volt. A 18 évesnél idősebb hölgyeket, akik az adott időszakban a farsang farkát lezáró húshagyókeddig nem mentek még férjhez, már vénlánynak tartották és a falut körbejárva különböző mondókákkal cukkolták őket”
– fogalmazott a néprajzkutató.
Pedig volt honnan válogatnia a lányoknak, hiszen a faluban évről évre új férfiak „születtek”. Ilyenkor volt ugyanis a legényavatás ideje is.
A farsangi időszak alatt tartották a lakodalmakat, de akármilyen sokáig is húzódott, a szokások, a hagyományok szerint a jelmezes felvonulásokat és bálokat az utolsó három napban – farsangvasárnap, farsanghétfőn, valamint húshagyókedden – rendezték.
Tátrai Zsuzsanna a hirado.hu-nak kiemelte:
A magyar hagyományban nem voltak kivételesen megformált maszkok. Sokan csak egész egyszerűen korommal vagy mézzel kenték be az arcukat és tollat fújtak rá, míg mások papír-, illetve bőrálarcokat készítettek a bálokra. Mindenféle jelmezeket készítettek, a medve-, a gólya- és a kecskemaszkok voltak a legjellegzetesebbek.
Amikor húshagyókeddel véget ér a farsang, egy kis kitérővel megkezdődhet a nagyböjt időszaka. Tátrai Zsuzsanna elmondása szerint a hamvazószerdát követően a csonkacsütörtök jött, melyet kihasználva az éttermek manapság torkos csütörtököt tartanak. Ez a nap akkoriban másról szólt. Húshagyókedden semmilyen ételt nem hagytak kárba veszni, a maradékot – a nagyböjtöt felfüggesztve – csütörtökön fogyasztották el.
Borítókép: A remélés elnevezésű népszokás Novajon 2019. március 2-án. A remélés a farsang végéhez köthető téltemető, tavaszváró népszokás a Heves megyei községben. Az 1800-as évekből fennmaradt hagyományt őrző, bolondos lakodalmas menet maskarába öltözött, még meg nem házasodott legényei csörömpölés és zeneszó kíséretében járják a falu utcáit. Bemennek a lányos házakhoz és bekormozzák az ott lakó fiatal lányok és asszonyok arcát, amiért cserébe kalácsot, tojást és szalonnát kapnak